Írni tudni kell, valahogy így!

Szia Kiki!
Nekem is a gyermekkoromat juttatja az eszembe. Ott is megvoltak a rangsorok. A legidősebb bátyám kiváltságos volt, amit nagyon nehezen tűrtem. Én voltam a harmadik, de nő és a bátyám mindig előjogokat élvezett velünk, lányokkal szemben. Szóvá tettem nem egyszer anyunak és érdekes, nem az apámnak.
Nálunk anyunak volt nagyobb szava. És ő el is igazította a bátyámat nem egyszer. Falra hányt borsó! .... :-)
Pussz,
Éva

egyre jobban tetszik
:)