Határtalan, mint az óceán
2011. február 22. - Látogatók száma: 173
Válasz erre: Je t'aime
Kedves Nurse,
én viszont nem priviben, hanem ide szeretném kérni Éva kérdésére a választ, ha van: "...a mai kor megkívánja, hogy az író ne közhelyesen fejezze ki magát. "
Ki mondja meg, hogy mit kíván meg a mai kor?
Köszönöm, Zsötem
Néhány évvel ezelőtt, amikor elkezdtem írni, úgy gondoltam, hogy tanulni is kell az írást, nem elég csak fogni egy darab papírt és leírni történéseket.
Tele voltam én is ilyen, sőt ennél sziruposabb történetekkel, amikor az iskolába, ahova jártam, Kukorelly felolvastatta velem egy művemet. Azt hittem, nincs annál szebb és kidolgozottabb írás a világon. Aztán, amikor a végére értünk, alig maradt pár sor az én művemből. Voltak még mestereim, akik megtanították, hogy a szépség és jóság nem a cirkalmas jelzőkben és hasonlatokban van, hanem a mindenki által elfogadott és használt magyar nyelvben. Nem kell gügyögni és szájba rágni, mert az olvasó az egyszerű szavakat éppen úgy érti, mint ezeket a cukros mézeseket. Nem mondom, hogy biztosan a mestereimnek van igazuk. Azt sem, hogy mindenkinek ezt az elvet kell követni, de én letesztelem az írásaimat a gyerekeimen. Kegyetlen kritikusok. Ha ők azt mondják, hogy na ezt azért mégse, akkor biztosan elvetettem a sulykot. Jobbára akkor mondják, amikor Ramónásra vagy Júliásra sikerült valamelyik.
Nem akartam senkit bántani, távol áll tőlem. Különösen Téged nem, Zsötem, mert szeretem az írásaidat. Most, ennél így éreztem.
Nurse
Válasz erre: Nurse
Vigyázz!
Más, ha az ember szép szavakat használ és megint más, amikor közhelyes!
Ég és föld!
Nem kell közönségesen fogalmazni, de a mai kor megkívánja, hogy az író ne közhelyesen fejezze ki magát.
Hogy mi közhelyes? Az már egy következő kérdés. :-)
Nurse
én viszont nem priviben, hanem ide szeretném kérni Éva kérdésére a választ, ha van: "...a mai kor megkívánja, hogy az író ne közhelyesen fejezze ki magát. "
Ki mondja meg, hogy mit kíván meg a mai kor?
Köszönöm, Zsötem
Válasz erre: zsoltne.eva
Miért baj az, ha valaki szép szavakkal fejezi ki pillanatnyi érzelmeit. Lassan eljutunk odáig, hogy szégyelleni kell a szép szavakat, mert az már nem divat, csak a durva, a közönséges kifejezésmódra ugrik rá mindenki?
Szerintem pedig ez egy lépés lehetne a jövő felé, mindenkinek, aki kezdi elfelejteni, hogy ilyen is volt, van, lehet. Romantika. Szerettük. Elfelejtettük volna?
Kinek milyen az érzésvilága.
Rossz a kérdés. Jó a válasz. :-)
Más, ha az ember szép szavakat használ és megint más, amikor közhelyes!
Ég és föld!
Nem kell közönségesen fogalmazni, de a mai kor megkívánja, hogy az író ne közhelyesen fejezze ki magát.
Hogy mi közhelyes? Az már egy következő kérdés. :-)
Nurse
Szerintem pedig ez egy lépés lehetne a jövő felé, mindenkinek, aki kezdi elfelejteni, hogy ilyen is volt, van, lehet. Romantika. Szerettük. Elfelejtettük volna?
Kinek milyen az érzésvilága.
Rossz a kérdés. Jó a válasz. :-)
Válasz erre: Nurse
Ok, Ok, talán igazatok van. Ki vagyok én, hogy bíráljak bárkit is, hiszen én csak egy egyszerű olvasó vagyok. De! Mint olvasó, megadatik a jog nekem is, hogy megmondjam, szerintem az adott mű tetszik-e vagy nem.
Néhány évvel ezelőtt, amikor elkezdtem írni, úgy gondoltam, hogy tanulni is kell az írást, nem elég csak fogni egy darab papírt és leírni történéseket.
Tele voltam én is ilyen, sőt ennél sziruposabb történetekkel, amikor az iskolába, ahova jártam, Kukorelly felolvastatta velem egy művemet. Azt hittem, nincs annál szebb és kidolgozottabb írás a világon. Aztán, amikor a végére értünk, alig maradt pár sor az én művemből. Voltak még mestereim, akik megtanították, hogy a szépség és jóság nem a cirkalmas jelzőkben és hasonlatokban van, hanem a mindenki által elfogadott és használt magyar nyelvben. Nem kell gügyögni és szájba rágni, mert az olvasó az egyszerű szavakat éppen úgy érti, mint ezeket a cukros mézeseket. Nem mondom, hogy biztosan a mestereimnek van igazuk. Azt sem, hogy mindenkinek ezt az elvet kell követni, de én letesztelem az írásaimat a gyerekeimen. Kegyetlen kritikusok. Ha ők azt mondják, hogy na ezt azért mégse, akkor biztosan elvetettem a sulykot. Jobbára akkor mondják, amikor Ramónásra vagy Júliásra sikerült valamelyik.
Nem akartam senkit bántani, távol áll tőlem. Különösen Téged nem, Zsötem, mert szeretem az írásaidat. Most, ennél így éreztem.
Nurse
Én nagyon köszönöm, hogy elmondtad a véleményed.
Igazi kíváncsiságból tettem fel a kérdést, és tanultam a válaszod által.
Semmi bántódottság nincs bennem, nem is volt. :)
Jobb szeretem a konkrétumokat, mint az utalásokat, mert szóból értek.
A jó szóból is, meg a "rosszból" is. Mint a gyerek, mikor tanulja az életet.
Szerintem nekünk még olvasni is tanulni kell, nemhogy írni. :D
De ezt sem szó szerint értve.
A sorok között és mögött olvasni. Ahogy közé és mögé írni.
Szerencsés Vagy, hogy voltak mestereid, akik ebben segítettek.
Azért remélem a többi írásom nem szirupos, ezt megengedtem magamnak. :)
Ezután is örömmel fogadok bármilyen észrevételt Tőled is, ahogy a többiek is.
Ki ne hagyjatok. :)
Okulok belőle, felkötöm a gatyaszárat, aztán jövök megint. :)
Szeretettel: Zsötem