Határtalan, mint az óceán
2011. február 22. - Látogatók száma: 173
Szia Éva!
Úgy veszem észre, hogy zsötem meghívott az írásához, hogy ugyan már te is írj ide egy verset, mert már csak ez hiányzik innen.
Vagy ha mégsem, akkor hogy jössz te ehhez?
Ott a tengernagy verses oldal, miért nem oda teszed?
Tamás
Nem neked, csak aki szereti. :-)
Írj egyet te is és kvittek leszünk.
Ez Zsötemnek válasz. Pont.
Éva
Válasz erre: zsoltne.eva
Inkább nem. Maradok a "falevélnél" és a "tollpihénél". :-)
Lassan hullik alá, súlytalan,
Még kapaszkodik hangtalan,
Megfáradt, élettelen,
Megkopott, és színtelen.
Fuvallat könnyű, hófehér,
Mit fellebbent olykor a szél,
Lélegzetem visszafojtva,
Érintésemtől is megóvva.
Puszi,
Éva
Úgy veszem észre, hogy zsötem meghívott az írásához, hogy ugyan már te is írj ide egy verset, mert már csak ez hiányzik innen.
Vagy ha mégsem, akkor hogy jössz te ehhez?
Ott a tengernagy verses oldal, miért nem oda teszed?
Tamás
Válasz erre: Je t'aime
Módszernek nem merném nevezni, csak gyakorlatozásnak. :)
Olyan lehet ez, mint amikor gondolsz egy tárgyra, és körülírod.
Pld. falevél, vagy tollpihe.
Milyen a színe, az illata, a mozgása, a suhanása, a hullása, sodrása, pörgése, tapintása, stb.
Lehet, hogy hülyeségeket írok most, szerintem megtehetem. Vállalom a tudatlanságomat, magunk között vagyunk. :)
Az általad felsorolt negatív szavakból is bizton remek írások születtek már a történelem folyamán.
Érzés és hangulat lehet a mozgatórugója azoknak is, no meg a tehetség.
A jó írás milyenségéről szerintem a Könyvtündér tudna hiteles képet adni.
Kérdezd meg. :)
Lassan hullik alá, súlytalan,
Még kapaszkodik hangtalan,
Megfáradt, élettelen,
Megkopott, és színtelen.
Fuvallat könnyű, hófehér,
Mit fellebbent olykor a szél,
Lélegzetem visszafojtva,
Érintésemtől is megóvva.
Puszi,
Éva
Válasz erre: zsoltne.eva
Tetszik ez a kísérleted, ahogyan elhelyezed a jelzőket az általad kreált történetben. Itt először hallottam erről a módszerről. Egyszer én is szeretném kipróbálni. Biztos nem lehet könnyű, de ha soha nem próbálom meg, nem is fogom megtudni.
Gyönyörű szavaink vannak, abból csakis szépséget lehet alkotni, nem tudom elképzelni az ellenkezőjét.
Viszont vannak olyan szavaink, mint a sötét, a borús, a fekete, a gonoszság, a gyűlölet, .... és sorolhatnám, vajon ebből milyen történet kerekedne. Érdekes, bizonyára.
Olyan lehet ez, mint amikor gondolsz egy tárgyra, és körülírod.
Pld. falevél, vagy tollpihe.
Milyen a színe, az illata, a mozgása, a suhanása, a hullása, sodrása, pörgése, tapintása, stb.
Lehet, hogy hülyeségeket írok most, szerintem megtehetem. Vállalom a tudatlanságomat, magunk között vagyunk. :)
Az általad felsorolt negatív szavakból is bizton remek írások születtek már a történelem folyamán.
Érzés és hangulat lehet a mozgatórugója azoknak is, no meg a tehetség.
A jó írás milyenségéről szerintem a Könyvtündér tudna hiteles képet adni.
Kérdezd meg. :)
Gyönyörű szavaink vannak, abból csakis szépséget lehet alkotni, nem tudom elképzelni az ellenkezőjét.
Viszont vannak olyan szavaink, mint a sötét, a borús, a fekete, a gonoszság, a gyűlölet, .... és sorolhatnám, vajon ebből milyen történet kerekedne. Érdekes, bizonyára.
Válasz erre: zsoltne.eva
Inkább nem. Maradok a "falevélnél" és a "tollpihénél". :-)
Lassan hullik alá, súlytalan,
Még kapaszkodik hangtalan,
Megfáradt, élettelen,
Megkopott, és színtelen.
Fuvallat könnyű, hófehér,
Mit fellebbent olykor a szél,
Lélegzetem visszafojtva,
Érintésemtől is megóvva.
Puszi,
Éva
Most már én is szép verses hozzászólásokat várok ha nekem írsz!!!
Kérlek, kérlek, kérlek!