újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Hamarosan a sötétség…

2011. február 25. - Látogatók száma: 72

megtekintés Válasz erre: Je t'aime

Szia Kedves Éva!

Ilyet ne kérj tőlem. :)
Hogy azt mondjam, ez úgy, ahogy van, rossz.
Mert ez egy jó cikknek indul, azért keltette fel a figyelmem.
Ahogy a legelső hsz-emben írtam: ha nincs kinn a neved, meg nem mondtam volna, hogy Te írtad.

A módszer az, amit szóvá tettem, ennyi az összes kifogásom.
Minden okés, ha utalsz a forrásra, hogy itt most egy angol-magyar cooprodukciót kapunk. Ahogy arra a bizonyos szexfilmnél is utaltál, mit nézel épp a tv-ben, és elindítja a gondolataidat, cikkbe foglalod.

A múltkor az volt a gondod, hogy nem olvaslak. Most olvastalak, és véleményem is volt. :)
Szépen leírtam. Most azt kéred, ne így írjam, hanem csúnyán. :)
Aki csúnyán írja, az miért nem írja szebben. :)

Az összezagyválásom egy „lány Odüsszeus kirándulása volt a Küklopsznál”.
A csevegőre utalva: vívni nem szoktam, minek, ha beszélgetni is lehet.
........................................................................................................
Kezdjük a legelejéről, mintha mi sem történt volna, rövid hsz-el:

Éva, tetszett a cikked, kár, hogy nem utalsz a forrásanyagra.
Szeretettel: Zsötem

Köszönöm Zsötem.

Éva

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Mi a bajod neked Zsötem?

Mit akarsz te folyton bizonyítani? Nekem nem kell, nincs szükségem rá hidd el.
Miért kell ennyit összezagyválni. Nem tudsz te egy normális kritikát megfogalmazni? Elég pl. azt mondanod, hogy ez úgy ahogy van rossz. Csak ennyit kell mondanod és kész. Vagy ne is szólj egy szót sem, az lenne a legjobb.

Éva

Szia Kedves Éva!

Ilyet ne kérj tőlem. :)
Hogy azt mondjam, ez úgy, ahogy van, rossz.
Mert ez egy jó cikknek indul, azért keltette fel a figyelmem.
Ahogy a legelső hsz-emben írtam: ha nincs kinn a neved, meg nem mondtam volna, hogy Te írtad.

A módszer az, amit szóvá tettem, ennyi az összes kifogásom.
Minden okés, ha utalsz a forrásra, hogy itt most egy angol-magyar cooprodukciót kapunk. Ahogy arra a bizonyos szexfilmnél is utaltál, mit nézel épp a tv-ben, és elindítja a gondolataidat, cikkbe foglalod.

A múltkor az volt a gondod, hogy nem olvaslak. Most olvastalak, és véleményem is volt. :)
Szépen leírtam. Most azt kéred, ne így írjam, hanem csúnyán. :)
Aki csúnyán írja, az miért nem írja szebben. :)

Az összezagyválásom egy „lány Odüsszeus kirándulása volt a Küklopsznál”.
A csevegőre utalva: vívni nem szoktam, minek, ha beszélgetni is lehet.
........................................................................................................
Kezdjük a legelejéről, mintha mi sem történt volna, rövid hsz-el:

Éva, tetszett a cikked, kár, hogy nem utalsz a forrásanyagra.
Szeretettel: Zsötem

megtekintés Válasz erre: Je t'aime

Szia Kedves Éva, nagyon szívesen.

"Eredeti" volt az ötleted.
Ha valóban a filmre akartad felhívni a figyelmet, akkor ezzel kellett volna kezdeni. Vagy befejezni.
Így benne maradt a légy a levesben.

Ez olyan, mintha egy megírt könyv fejezetét újra leírnám, magyarról magyarra. Csak gyengébben.
Ennyi erővel használhatnám címként a "Csillagok (és valóságpontok) háborúját", vagy "2011 Űrodüsszeia" címet.

Valahogy így:

A barátnőimmel csillagközi kiruccanást tervezünk. Katalógusból választunk, kikötünk egy szép kék bolygón. A ledérebbek Leszbosz szigetére mennének.
Találunk egy komfortos lakhelynek tűnő, neonfényű dizájnos barlaghotelt.
A kínálótálak finom házi sajttól roskadnak. Mézes borral mulatunk.
Előkerül a portás, sanda szemmel néz ránk.
Másként nem is tudna. Szemtelen jellem.
Nem vendégszerető, arrogáns, falánk típus. Nincs maradásunk.
Vannak állandó szállóvendégei is, néhány eltévedt bárányka.
Az egyik rosszban sántikál. Lompos fajta. Ajánlattal áll elő, diszkrét távozást tervezünk. Cserébe velünk jöhetnek. Mindenki jól jár, a Bárányok hallgatnak.
Jó az ötlete, a hasukat fogjuk a nevetéstől. A portásnak meg szájára fagy néhány társunk. Felháborodik, mily csekélységgel szúrnánk ki a szemét.
Ott is hagyjuk sebtében, keresse a szeme világát. Viszontagságos úton, de hazatalálunk.

A Tündérnek tettem egy javaslatot -ha még nem lenne ilyen- egy új rovatra, a "Filmélményeik, ajánlóink" címmel.
De ütős, konkrét, és saját gondolatokkal leírt bemutatót szeretnék, ami csak a filmről szól, nem ilyet, amit írtál.

Tényleg érdemes megnézni a "filmünket", ha már így közösen összehoztuk ezt az "ajánlót".

Zsötem

Mi a bajod neked Zsötem?

Mit akarsz te folyton bizonyítani? Nekem nem kell, nincs szükségem rá hidd el.
Miért kell ennyit összezagyválni. Nem tudsz te egy normális kritikát megfogalmazni? Elég pl. azt mondanod, hogy ez úgy ahogy van rossz. Csak ennyit kell mondanod és kész. Vagy ne is szólj egy szót sem, az lenne a legjobb.

Éva

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Zsötem!

Ez volt a célom. Hogy valaki visszajelzi, ami nagyon régen rám is nagy hatással volt. Egy film, ami pontosan azt az élményt jelentette akkor huszonévesen, mint írod.
Csak töredék emlékeim maradtak meg. Ezért mindössze ennyit sikerült összehoznom. De megpróbáltam legalább.

Annak, hogy utánanéztél és pontosítottad az írót, rendezőt, idéztél az ajánlóból, külön örülök.
A "nyílegyenes út", ami nagyon megmaradt bennem. A szereplők alig, az már itt csak a képzelgésem szüleménye. És a szemüveges férfire is emlékeztem, ő lehetett volna a fiú? Na mindegy.
Abban tévedsz, hogy ez filmbemutatás lett volna, mert a témát én nem jártam körül. Nem szoktam. Csak az emlékképekre hagyatkoztam.
Téged is egyedül a címe vonzott ide és olvastál bele. Direkt adtam ezt a címet, mert ez is volt a szándékom, valaki talán emlékszik a filmre.

Abban nincs igazad, hogy a magamat a szőke lány, a szebbik, (....) küllemébe helyeztem volna. Eszembe se jutott. Ennek nem is lett volna értelme. A feltételezés a tévedésed. Csak érzékeltetni akartam a lány szépségét és ártatlanságát. Hogy ebből te miért ezt a következtetést vontad le, azt te tudod.

Aki elolvasta a hsz-ed, az lehet, hogy él az ajánlásoddal és ezt a valóban izgalmas filmet kikeresi a videotékában. Biztosan nagy hatással lenne másra is a film.

Köszönöm a hozzászólásod,
Éva

Szia Kedves Éva, nagyon szívesen.

"Eredeti" volt az ötleted.
Ha valóban a filmre akartad felhívni a figyelmet, akkor ezzel kellett volna kezdeni. Vagy befejezni.
Így benne maradt a légy a levesben.

Ez olyan, mintha egy megírt könyv fejezetét újra leírnám, magyarról magyarra. Csak gyengébben.
Ennyi erővel használhatnám címként a "Csillagok (és valóságpontok) háborúját", vagy "2011 Űrodüsszeia" címet.

Valahogy így:

A barátnőimmel csillagközi kiruccanást tervezünk. Katalógusból választunk, kikötünk egy szép kék bolygón. A ledérebbek Leszbosz szigetére mennének.
Találunk egy komfortos lakhelynek tűnő, neonfényű dizájnos barlaghotelt.
A kínálótálak finom házi sajttól roskadnak. Mézes borral mulatunk.
Előkerül a portás, sanda szemmel néz ránk.
Másként nem is tudna. Szemtelen jellem.
Nem vendégszerető, arrogáns, falánk típus. Nincs maradásunk.
Vannak állandó szállóvendégei is, néhány eltévedt bárányka.
Az egyik rosszban sántikál. Lompos fajta. Ajánlattal áll elő, diszkrét távozást tervezünk. Cserébe velünk jöhetnek. Mindenki jól jár, a Bárányok hallgatnak.
Jó az ötlete, a hasukat fogjuk a nevetéstől. A portásnak meg szájára fagy néhány társunk. Felháborodik, mily csekélységgel szúrnánk ki a szemét.
Ott is hagyjuk sebtében, keresse a szeme világát. Viszontagságos úton, de hazatalálunk.

A Tündérnek tettem egy javaslatot -ha még nem lenne ilyen- egy új rovatra, a "Filmélményeik, ajánlóink" címmel.
De ütős, konkrét, és saját gondolatokkal leírt bemutatót szeretnék, ami csak a filmről szól, nem ilyet, amit írtál.

Tényleg érdemes megnézni a "filmünket", ha már így közösen összehoztuk ezt az "ajánlót".

Zsötem

megtekintés Válasz erre: Je t'aime

„Úgy” találomra lépek be egy cikkbe, de sose jövök ki belőle csalódottan.
Találok is benne valamit.

A cím hozott ide, kamaszkori filmélményemből adódóan, és ha nincs kinn a neved, meg nem mondtam volna, hogy Te írtad.
Az eredeti cím: És hamarosan a sötétség. (And Soon the Darkness, 1970)
Brit thriller, rendezte: Robert Fuest

„A francia síkságot átszelő nyílegyenes úton két angol turistalány bicajozik, az egyikük barna, bubifrizurás, nyakán sötétkék selyemsál - ő a szexuálisan passzív, túlélő típus (final girl), barátnője hosszú szőke hajú csinibaba kicsattanó libidóval - megfelelő terminusz technikusz híján nevezzük őt nemtúlélőnek. Egy pitiáner veszekedés miatt különválnak és a szőkeség –csipkebugyiját leszámítva- nyomtalanul eltűnik. Az első számú gyanúsított az a napszemüveges férfi, aki Veszpájával végig ott ólálkodik a vászon valamelyik szegletében... „ – a poént nem lövöm le, hogy ki a hunyó.
(idézet a film ajánlójából)

A film története elé kreáltál egy saját storyt, ott érezhetően törés és mellébeszélés is van a párbeszéd és az ibolyacsokor körül.
A „filmbemutatásodban” magadat a szőke lány, a szebbik, (minden szentnek maga felé hajlik a keze, ez esetben a tolla) a filmbéli áldozat küllemébe helyezted. Az írásod felétől (….felismerni vélte az út mellett barátnője biciklijét….) kezd el feszülni a hangulat.

No, ott kezdődik a film. Csak saját szavakkal leírva.
A két utolsó mondatod visszahoz a filmből a valóságba, jó a vége, fuss el véle, a szereplők meg élnek, míg...vagy mégsem?

A végére odaírtam volna, hogy a cikked ötletét adó, eredetien sikolykeltő és egyébként hidegrázóan lebilincselő, bepisiltető pszichothrillert érdemes a videotékából kikölcsönözni.
Nem hiába hsz-elte Heleenke, mintha egy krimiből olvasta volna, erre azt mondhatom: én meg mintha egy filmben láttam volna…

Zsötem

Kedves Zsötem!

Ez volt a célom. Hogy valaki visszajelzi, ami nagyon régen rám is nagy hatással volt. Egy film, ami pontosan azt az élményt jelentette akkor huszonévesen, mint írod.
Csak töredék emlékeim maradtak meg. Ezért mindössze ennyit sikerült összehoznom. De megpróbáltam legalább.

Annak, hogy utánanéztél és pontosítottad az írót, rendezőt, idéztél az ajánlóból, külön örülök.
A "nyílegyenes út", ami nagyon megmaradt bennem. A szereplők alig, az már itt csak a képzelgésem szüleménye. És a szemüveges férfire is emlékeztem, ő lehetett volna a fiú? Na mindegy.
Abban tévedsz, hogy ez filmbemutatás lett volna, mert a témát én nem jártam körül. Nem szoktam. Csak az emlékképekre hagyatkoztam.
Téged is egyedül a címe vonzott ide és olvastál bele. Direkt adtam ezt a címet, mert ez is volt a szándékom, valaki talán emlékszik a filmre.

Abban nincs igazad, hogy a magamat a szőke lány, a szebbik, (....) küllemébe helyeztem volna. Eszembe se jutott. Ennek nem is lett volna értelme. A feltételezés a tévedésed. Csak érzékeltetni akartam a lány szépségét és ártatlanságát. Hogy ebből te miért ezt a következtetést vontad le, azt te tudod.

Aki elolvasta a hsz-ed, az lehet, hogy él az ajánlásoddal és ezt a valóban izgalmas filmet kikeresi a videotékában. Biztosan nagy hatással lenne másra is a film.

Köszönöm a hozzászólásod,
Éva
„Úgy” találomra lépek be egy cikkbe, de sose jövök ki belőle csalódottan.
Találok is benne valamit.

A cím hozott ide, kamaszkori filmélményemből adódóan, és ha nincs kinn a neved, meg nem mondtam volna, hogy Te írtad.
Az eredeti cím: És hamarosan a sötétség. (And Soon the Darkness, 1970)
Brit thriller, rendezte: Robert Fuest

„A francia síkságot átszelő nyílegyenes úton két angol turistalány bicajozik, az egyikük barna, bubifrizurás, nyakán sötétkék selyemsál - ő a szexuálisan passzív, túlélő típus (final girl), barátnője hosszú szőke hajú csinibaba kicsattanó libidóval - megfelelő terminusz technikusz híján nevezzük őt nemtúlélőnek. Egy pitiáner veszekedés miatt különválnak és a szőkeség –csipkebugyiját leszámítva- nyomtalanul eltűnik. Az első számú gyanúsított az a napszemüveges férfi, aki Veszpájával végig ott ólálkodik a vászon valamelyik szegletében... „ – a poént nem lövöm le, hogy ki a hunyó.
(idézet a film ajánlójából)

A film története elé kreáltál egy saját storyt, ott érezhetően törés és mellébeszélés is van a párbeszéd és az ibolyacsokor körül.
A „filmbemutatásodban” magadat a szőke lány, a szebbik, (minden szentnek maga felé hajlik a keze, ez esetben a tolla) a filmbéli áldozat küllemébe helyezted. Az írásod felétől (….felismerni vélte az út mellett barátnője biciklijét….) kezd el feszülni a hangulat.

No, ott kezdődik a film. Csak saját szavakkal leírva.
A két utolsó mondatod visszahoz a filmből a valóságba, jó a vége, fuss el véle, a szereplők meg élnek, míg...vagy mégsem?

A végére odaírtam volna, hogy a cikked ötletét adó, eredetien sikolykeltő és egyébként hidegrázóan lebilincselő, bepisiltető pszichothrillert érdemes a videotékából kikölcsönözni.
Nem hiába hsz-elte Heleenke, mintha egy krimiből olvasta volna, erre azt mondhatom: én meg mintha egy filmben láttam volna…

Zsötem
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: