Kíra 4. rész

Akkor Te biztosan nem olvasol Márait sem, akinek a műveiből szinte süt a depresszió, vagy nézzük csak Wass Albertet, talán még nem is olvastam tőle boldog regényt.
Müller Péter alig két hete az mondta, hogy a boldogságnak nincs története. A ponyvaregények rózsaszín köde csak illúzió és nem a valóság.
Nem akarom én magam hozzájuk hasonlítani, kicsi pont vagyok én az ő személyükhöz viszonyítva. Nem is lehetne.
A világ, amiben élünk nem egy boldog világ, és álszentség lenne a boldog arcát mutatni.
Én így érzem.

Nurse

Mások szenvedése, nyomora téged írásra sarkall? Ha ez csak egy fikció, furcsa és kegyetlen. Nem szeretem az ilyet. Elolvastam, még nem tudtam az elején.
Ilyen nincs és ha van is, nem akarok róla tudni.
Akkor hol vannak az álmok, az erő, ami bennünk van. Ami képes arra, hogy ez ne történjen meg?
Nincs ilyen anya és nincs ilyen ember! Vagy az nem ember!

Bármennyire is jó az írás. Most csalódtam. Ilyen kegyetlenséget leírni!
Vagy rossz napom van!?