Végre egyedül!... 3. rész

Persze kedves Heleenke, kénytelen vagyok, mint mondod, de adok még egy esélyt. Tudod azt mondom, először én szeretnék jóllakni, utána tudok csak adni, ez fordítva nálam nem működik.
De ha mégsem sikerülne, akkor rövid úton lezárják az ügyet és visszakapom végre a teleszkópos metszőollómat, a másik tulaj meg a csákányát. :-)

Kedves Éva!

Tudom, hogy bosszantó, ami megtörtént veled, de sajnos kénytelen vagy belenyugodni és elfogadni a kialakult helyzetet. Remélem , hogy a nyomozóknak sikerül efogni a betörőket, bár erre nem túl sok az esély. Kívánok Neked szebb és nyugodtabb napokat!

Puszillak

heleenke