Szerelem a teret...
2011. május 2. - Látogatók száma: 81
Válasz erre: kisréka
Kedves Pinokkió!
Háromszor kellett elolvasnom, mire rájöttem, hogy ez nem a botanikáról szól, hanem az ŐSROBBANÁSról!!!
Bár kaptam egy kis segítséget.
:)))
Ez egy tér-idő kontinuitásról szóló vers, gratulálok annak aki megfejtette neked;-)
Üdv,
Pinokkió
Semmibe zárt százszínű sötét (ősrobbanás előtti pillanat)
izzó parazsa virágcsírájának (az ősrobbanás utáni forró pillanatok...)
rügyedző szelleme a magvadzó térnek (az élet kialakulása)
mellyeit szétfeszítő gyönyör (az ember születése)
lelke rövid táncával lebeg (az élet-halál-élet körforgás)
vak sugárzás sejdítő létünk (a világvége)
szavakba rejtett időtlensége (a gondolat időtlensége)
semmibe záródva létezik tovább (összeroppant a tér, ismétlődik az idő)
Háromszor kellett elolvasnom, mire rájöttem, hogy ez nem a botanikáról szól, hanem az ŐSROBBANÁSról!!!
Bár kaptam egy kis segítséget.
:)))
Válasz erre: Pinokkió
Igen Réka!
Ez egy tér-idő kontinuitásról szóló vers, gratulálok annak aki megfejtette neked;-)
Üdv,
Pinokkió
Semmibe zárt százszínű sötét (ősrobbanás előtti pillanat)
izzó parazsa virágcsírájának (az ősrobbanás utáni forró pillanatok...)
rügyedző szelleme a magvadzó térnek (az élet kialakulása)
mellyeit szétfeszítő gyönyör (az ember születése)
lelke rövid táncával lebeg (az élet-halál-élet körforgás)
vak sugárzás sejdítő létünk (a világvége)
szavakba rejtett időtlensége (a gondolat időtlensége)
semmibe záródva létezik tovább (összeroppant a tér, ismétlődik az idő)