Vakrandi
2011. május 9. - Látogatók száma: 374
Dunnácska,
nagyon aranyos kis cikket írtál – lendületes, nem dumáltad túl, és pontosan visszaadja a hangulatot.
De hogy még jobb legyen (és ha hallgatsz egy öreg rókára), a következő apró korrekciókat javaslom:
fűzi hozzá mint egy magyarázatképpen nekem
>>>> …fűzi hozzá mintegy magyarázatképpen.
A fenébe, - gondolom magamban bosszúsan - ha már este hív randira, reméltem, hogy enni fogunk.
>>>> A fenébe, bosszankodom magamban, ha már esti randira hívott, és pont egy étterembe, reméltem, hogy eszünk valamit.
- Hogy nézett ki?
>>>> – Na, és hogy nézett ki?
mondja, és közben a csuklójára rögzített zsebóráján látványosan nézi, hogy mennyi az idő.
>>>> folytatja, s közben látványosan a csuklójára rögzített zsebórára pillant.
mondom, miközben próbálom elfojtani megrökönyödött vigyorgásomat.
- Így menő hordani.
Végignézek rajta...
>>>>
mondom, és igyekszem elfojtani vigyoromat.
– Így menő.
Végigmérem.
fekete vasalt nadrág,
>>>> élére vasalt fekete nadrág,
- Olyan türelmetlen
>>>> – Jaj, de türelmetlen
boxer >>>> bokszer
- Na, már más sem
>>>> – Na, más sem
- Dögöljek meg, hogyha máskorra nem is, de ilyen prémium alkalmakra, mikor beleéli magát egy jó numerába, legalább egy dugós-tehenes boxere van... Miért nem kérdezed meg tőle???
>>>>
– Dögöljek meg, hogy ha máskorra nem is, az ilyen kivételes alkalmakra, mikor egy jó kis numerában reménykedik, legalább egy dugós-tehenes bokszere van... Miért nem kérdezed meg?
van - folytatja mielőtt szóhoz jutnék - Nem fekszek le veled, csak az esküvő után, nem hordhatsz kivágott blúzt, és nem alhatsz nekem háttal - szögezi le. –
>>>>
van – szögezi le, mielőtt szóhoz jutnék. – Nem fekszem le veled, csak az esküvő után, nem hordhatsz kivágott blúzt, és nem alhatsz háttal nekem – sorolja.
Miközben tovább folytatja,
>>>> Miközben folytatja,
Rohanok oda! - hadarom a telefonba, majd felkapom a táskámat, a kabátkámat és eliszkolok, mielőtt a férfiak eme díszpéldánya egy szót is tudna szólni...
>>>>
Máris rohanok! – hadarom a telefonba, majd felkapom a táskámat, a kabátkámat, és eliszkolok, mielőtt e díszpéldány egy szót is szólhatna...
Tényleg így trendi hordani a zsebórát?
Ölcsi,
Ktr.
Köszönöm, hogy ennyi időt szántál rám, ki is javítottam, remélem nem maradt el semmi, ha mégis akkor nyugodtan emlékeztess, nem fogok haragudni vagy effélék. :)
Némelyik résznél szinte hallottam is a magyarázatodat, hogy például, ha a zseb-karórájára néz látványosan, akkor nyilván, hogy az időt nézi, ( Mi mást nézne az órán?) tehát az a része felesleges. Jól érzem? :)
Szóval látom - így főleg, hogy segítesz érzékelnem - a felesleges részeket, mint mikor: fűzi hozzá mintegy magyarázatképpen nekem, ott is felesleges a nekem, hiszen ki más van ott mint "én". A mintegy-en gondolkoztam, aztán szétválasztottam, de mégis az első lett volna a jó. És a többi... :)
Köszönöm szépen a segítséged, és örömmel veszem bármikor máskor is, ha időd engedi, hiszen én tényleg csak egy fakanalas vagyok. :)
Szerintem zsebórát Poirot-san trendi hordani, mellényzsebben. Vagy valahol ott. :)
Puszillak!
Dunnácska :)
nagyon aranyos kis cikket írtál – lendületes, nem dumáltad túl, és pontosan visszaadja a hangulatot.
De hogy még jobb legyen (és ha hallgatsz egy öreg rókára), a következő apró korrekciókat javaslom:
fűzi hozzá mint egy magyarázatképpen nekem
>>>> …fűzi hozzá mintegy magyarázatképpen.
A fenébe, - gondolom magamban bosszúsan - ha már este hív randira, reméltem, hogy enni fogunk.
>>>> A fenébe, bosszankodom magamban, ha már esti randira hívott, és pont egy étterembe, reméltem, hogy eszünk valamit.
- Hogy nézett ki?
>>>> – Na, és hogy nézett ki?
mondja, és közben a csuklójára rögzített zsebóráján látványosan nézi, hogy mennyi az idő.
>>>> folytatja, s közben látványosan a csuklójára rögzített zsebórára pillant.
mondom, miközben próbálom elfojtani megrökönyödött vigyorgásomat.
- Így menő hordani.
Végignézek rajta...
>>>>
mondom, és igyekszem elfojtani vigyoromat.
– Így menő.
Végigmérem.
fekete vasalt nadrág,
>>>> élére vasalt fekete nadrág,
- Olyan türelmetlen
>>>> – Jaj, de türelmetlen
boxer >>>> bokszer
- Na, már más sem
>>>> – Na, más sem
- Dögöljek meg, hogyha máskorra nem is, de ilyen prémium alkalmakra, mikor beleéli magát egy jó numerába, legalább egy dugós-tehenes boxere van... Miért nem kérdezed meg tőle???
>>>>
– Dögöljek meg, hogy ha máskorra nem is, az ilyen kivételes alkalmakra, mikor egy jó kis numerában reménykedik, legalább egy dugós-tehenes bokszere van... Miért nem kérdezed meg?
van - folytatja mielőtt szóhoz jutnék - Nem fekszek le veled, csak az esküvő után, nem hordhatsz kivágott blúzt, és nem alhatsz nekem háttal - szögezi le. –
>>>>
van – szögezi le, mielőtt szóhoz jutnék. – Nem fekszem le veled, csak az esküvő után, nem hordhatsz kivágott blúzt, és nem alhatsz háttal nekem – sorolja.
Miközben tovább folytatja,
>>>> Miközben folytatja,
Rohanok oda! - hadarom a telefonba, majd felkapom a táskámat, a kabátkámat és eliszkolok, mielőtt a férfiak eme díszpéldánya egy szót is tudna szólni...
>>>>
Máris rohanok! – hadarom a telefonba, majd felkapom a táskámat, a kabátkámat, és eliszkolok, mielőtt e díszpéldány egy szót is szólhatna...
Tényleg így trendi hordani a zsebórát?
Ölcsi,
Ktr.
Válasz erre:
Könyvtündér... :)
Köszönöm, hogy ennyi időt szántál rám, ki is javítottam, remélem nem maradt el semmi, ha mégis akkor nyugodtan emlékeztess, nem fogok haragudni vagy effélék. :)
Némelyik résznél szinte hallottam is a magyarázatodat, hogy például, ha a zseb-karórájára néz látványosan, akkor nyilván, hogy az időt nézi, ( Mi mást nézne az órán?) tehát az a része felesleges. Jól érzem? :)
Szóval látom - így főleg, hogy segítesz érzékelnem - a felesleges részeket, mint mikor: fűzi hozzá mintegy magyarázatképpen nekem, ott is felesleges a nekem, hiszen ki más van ott mint "én". A mintegy-en gondolkoztam, aztán szétválasztottam, de mégis az első lett volna a jó. És a többi... :)
Köszönöm szépen a segítséged, és örömmel veszem bármikor máskor is, ha időd engedi, hiszen én tényleg csak egy fakanalas vagyok. :)
Szerintem zsebórát Poirot-san trendi hordani, mellényzsebben. Vagy valahol ott. :)
Puszillak!
Dunnácska :)
van még benne pár vesszőhiba:
fenébe, - bosszankodom magamban - ha
>>>>
fenébe, bosszankodom magamban, ha
vagy
fenébe – bosszankodom magamban –, ha
(figyelj a gondolatjel és a vessző viszonyára)
- Igen az kellett volna...
>>>>
– Igen, az kellett volna…
Azt mondta fiatalos
>>>>
Azt mondta, fiatalos
A „mintegy”-ről: itt „szinte”, „körülbelül”, „mondhatni” értelemben szerepel, azért írjuk egybe.
A „mint egy” – olyan kövér, mint egy disznó – összehasonlítás, ezért kell a mint elé a vessző.
Azonban pl. „a nem tartom sokra mint embert, de szakmailag elsőrangú” mondatban a mint elé nem kell vessző, mert itt „emberként” nem tartom sokra, azaz „emberi minőségében”, „jellemét tekintve”, de mint írót (azaz íróként) kiválónak tartom.
Hát, ilyen finomságok vannak.
Ölcsi,
Ktr.