Hatalmas pofonok a sorstól...
2011. május 27. - Látogatók száma: 109
Olvastam a naplódat is, meg újra itt a cikkedet. Csak azt tudom tanácsolni, hogy légy erős, és kitartó, türelmes. Minden fájdalom egy idő után eltompul, és más lesz. Nem múlik el, mert akit igazán szeretünk annak elvesztése örök fájdalom, de az idő egy olyan gyógyszer, mely megszépíti az emlékeket, másítja a sebek mélyét. Én édesapámat, öcsémet és több barátomat is elvesztettem már. A leges legjobbat is. Az emlékeik viszont itt élnek a szívemben, s ha néha bánatom van, beszélek hozzájuk, hogy megvigasztaljanak, s néha megkönnyebbülök a dolgoktól. Nem könnyű, de az élet ilyen. Hol ad, hol elvesz. Vigyázz magadra, tarts ki, légy erős. Üdv Éva.
Szia !
Olvastam a naplódat is, meg újra itt a cikkedet. Csak azt tudom tanácsolni, hogy légy erős, és kitartó, türelmes. Minden fájdalom egy idő után eltompul, és más lesz. Nem múlik el, mert akit igazán szeretünk annak elvesztése örök fájdalom, de az idő egy olyan gyógyszer, mely megszépíti az emlékeket, másítja a sebek mélyét. Én édesapámat, öcsémet és több barátomat is elvesztettem már. A leges legjobbat is. Az emlékeik viszont itt élnek a szívemben, s ha néha bánatom van, beszélek hozzájuk, hogy megvigasztaljanak, s néha megkönnyebbülök a dolgoktól. Nem könnyű, de az élet ilyen. Hol ad, hol elvesz. Vigyázz magadra, tarts ki, légy erős. Üdv Éva.
Igyekszem erős, kitartó és türelmes lenni! Az idő az egyetlen gyógyszer, ami enyhíti a lelki sebek sajgását! Sajnálom, hogy Te is elvesztetted azokat, akik nagyon fontosak voltak a számodra! Az én szívemben is itt él Szabina emléke! Én is szoktam beszélni Hozzá! Köszönöm, Te is vigyázz magadra! Erős leszek!
Üdv!