Forró-szerelmes nyár - PÁLYÁZAT
2011. június 4. - Látogatók száma: 124
Válasz erre: Anonymus
Szia Cikkíró!
Aranyos vagy:-) Értettem én az írásod, ha nem is látszott. Csak annyira más világot írtál le, hogy még én is aki mindig bele tudja magát élni a szereplők helyébe - titkos nevem: KaméLeon;-) -, itt bajba kerültem;-) Az igeidőkbe én is szoktam játszani, ezért már kaptam a fejemre, de ott a következetességet én ki tudtam mutatni (narrátor jelen idő, történet múlt idő, párbeszédek jelenidő...). Itt egy kicsit ezt nem éreztem, hogy mikor váltasz, de tényleg az adott esetben hangulatot vitt a történetedbe! (Az erős 4-es a jó felől van, és eddig még senki nem kapott tőlem 5-öst.-) )
Üdv,
Pinokkió
...rettentő stílusosan írsz;-)
Egyébként amolyan elbeszélő író módon mondom el, amit szeretnék, természetesen, de tudom, kicsit hosszdalmasan, akár a régi kedvenc íróim - akiket itt nem neveznék meg. Te biztosan ki fogod találni.
Üdv.
Én
Válasz erre: Cikkíró
Mégsem tehettem, mert nem lehet. Ezért ide írok, de kicsit sok lesz. Tehát:
Kérdéseidet sorban megválaszolom. Valóban igazi beteljesülés nélküli szerelmi történet, ami nem a 21, században történik, amikor a párok első randevúja alkalmával az ágyban kötnek ki, hanem a 20. század első felében, amikor neveltetésük gátat szab nekik, pláne ha egyik félnél egyéb akadály is fennáll. Akkor bizony sóhajtoztak, s ők is égtek a vágytól, még ha a beteljesülésre nem is számíthattak, mégis, keresték az alkalmat a találkozásra, s örültek annak is, hogy megfoghatják egymás kezét, még ha remegve is. Abban az időben, bizony, ez volt a romantika, ha az erotika nem is, legfeljebb álmaikban következett be.
Ha nem is konzervatív a hölgy, de két korabeli neveltetésű ember szerelemre lobban egymás iránt, mindez bennük zajlik le, mivel tudják, hogy nem lehetnek egymáséi, hiszen újaik elválnak.
Ikrekként? Azt jelenti a novellában, hogy fiatalkoruktól ismerték egymást, szüleik baráti kapcsolatban voltak. Azonban az előadásokon egyik fél külön asztalnál írta a beszédeket gyorsírással, míg barátnője, akivel ikrekként szerették egymást, a többi érdeklődővel a széksorokban ült. Tehát nem lehettek együtt, de látta, hogy eljött a barátnője.
Igeidők használata. Más egy iskolai dolgozat, s más az irodalom.
Elsőbbnél minden előírást be kell tartani. Én is, több helyen elgondolkodtam a fogalmazáson, de maradtam annál, ahogyan hagytam. Mivel két idős hölgy beszélget éppen a korai ifjúságáról, igen, múlt időben fogalmazthattam volna. Azonban egysíkú és száraz lenne az írás. Mondjak egy példát?
(Valaki egy novellában írja:) „a lány ott állt az ablakban, s merőn nézte a tájat, hirtelen rám tekintett. Én rá se figyeltem. Engem nem érdekelt semmi. – (ez ugyan múlt időben zajlik, de száraz, iskolás fogalmazás)
(Viszont:) …A lány állt az ablakban, merőn nézve a tájat. Aztán hirtelen fölemeli a fejét, s láttam, hogy rám tekint. Én rá se figyelek, már nem érdekel semmi. (Szerintem sok esetben hangulatossá teszi, ha nem ragaszkodunk mindig rögeszmésen az előírásokhoz.
Egy kérdésem lenne: az erős 4-es melyik korszak érdemjegyét jelzi? Abban az időben ugyanis az 5-ös volt a jeles, tehát az erős négyes majdnem a legjobb!
Ha a legrosszabbat jelzi, mindjárt leveszem a novellát a honlapról! (Csak tréfa, mert nem vagyok sértődékeny.
Köszönöm.
Aranyos vagy:-) Értettem én az írásod, ha nem is látszott. Csak annyira más világot írtál le, hogy még én is aki mindig bele tudja magát élni a szereplők helyébe - titkos nevem: KaméLeon;-) -, itt bajba kerültem;-) Az igeidőkbe én is szoktam játszani, ezért már kaptam a fejemre, de ott a következetességet én ki tudtam mutatni (narrátor jelen idő, történet múlt idő, párbeszédek jelenidő...). Itt egy kicsit ezt nem éreztem, hogy mikor váltasz, de tényleg az adott esetben hangulatot vitt a történetedbe! (Az erős 4-es a jó felől van, és eddig még senki nem kapott tőlem 5-öst.-) )
Üdv,
Pinokkió
...rettentő stílusosan írsz;-)
Kérdéseidet sorban megválaszolom. Valóban igazi beteljesülés nélküli szerelmi történet, ami nem a 21, században történik, amikor a párok első randevúja alkalmával az ágyban kötnek ki, hanem a 20. század első felében, amikor neveltetésük gátat szab nekik, pláne ha egyik félnél egyéb akadály is fennáll. Akkor bizony sóhajtoztak, s ők is égtek a vágytól, még ha a beteljesülésre nem is számíthattak, mégis, keresték az alkalmat a találkozásra, s örültek annak is, hogy megfoghatják egymás kezét, még ha remegve is. Abban az időben, bizony, ez volt a romantika, ha az erotika nem is, legfeljebb álmaikban következett be.
Ha nem is konzervatív a hölgy, de két korabeli neveltetésű ember szerelemre lobban egymás iránt, mindez bennük zajlik le, mivel tudják, hogy nem lehetnek egymáséi, hiszen újaik elválnak.
Ikrekként? Azt jelenti a novellában, hogy fiatalkoruktól ismerték egymást, szüleik baráti kapcsolatban voltak. Azonban az előadásokon egyik fél külön asztalnál írta a beszédeket gyorsírással, míg barátnője, akivel ikrekként szerették egymást, a többi érdeklődővel a széksorokban ült. Tehát nem lehettek együtt, de látta, hogy eljött a barátnője.
Igeidők használata. Más egy iskolai dolgozat, s más az irodalom.
Elsőbbnél minden előírást be kell tartani. Én is, több helyen elgondolkodtam a fogalmazáson, de maradtam annál, ahogyan hagytam. Mivel két idős hölgy beszélget éppen a korai ifjúságáról, igen, múlt időben fogalmazthattam volna. Azonban egysíkú és száraz lenne az írás. Mondjak egy példát?
(Valaki egy novellában írja:) „a lány ott állt az ablakban, s merőn nézte a tájat, hirtelen rám tekintett. Én rá se figyeltem. Engem nem érdekelt semmi. – (ez ugyan múlt időben zajlik, de száraz, iskolás fogalmazás)
(Viszont:) …A lány állt az ablakban, merőn nézve a tájat. Aztán hirtelen fölemeli a fejét, s láttam, hogy rám tekint. Én rá se figyelek, már nem érdekel semmi. (Szerintem sok esetben hangulatossá teszi, ha nem ragaszkodunk mindig rögeszmésen az előírásokhoz.
Egy kérdésem lenne: az erős 4-es melyik korszak érdemjegyét jelzi? Abban az időben ugyanis az 5-ös volt a jeles, tehát az erős négyes majdnem a legjobb!
Ha a legrosszabbat jelzi, mindjárt leveszem a novellát a honlapról! (Csak tréfa, mert nem vagyok sértődékeny.
Köszönöm.
Közönöm, hogy erre is válaszoltál. Egyébként nem sértődékenységből kezdtem magyarázni. Én örülök a kritikáknak, mert amíg az ember él, addig mindig tanulnia kell, s minden kritikából - jóból is meg másféléből - is le lehet, sőt, kell levonni a tanulságokat.
Egyébként amolyan elbeszélő író módon mondom el, amit szeretnék, természetesen, de tudom, kicsit hosszdalmasan, akár a régi kedvenc íróim - akiket itt nem neveznék meg. Te biztosan ki fogod találni.
Üdv.
Én
Üdv,
Pinokkió