újabb események régebbi események további események
03:34
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
07:12
Gaya módosította a naplóbejegyzését
07:09
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
01:25
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
19:48
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:20
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
08:30
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
06:01
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
16:45
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:27
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
06:17
Gaya módosította a naplóbejegyzését
06:16
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
15:12
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
06:39
Gaya módosította a naplóbejegyzését
06:37
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
06:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
19:42
Tündér módosította a naplóbejegyzését
19:33
Tündér módosította a naplóbejegyzését
19:31
Tündér módosította a naplóbejegyzését
19:30
Tündér módosította a naplóbejegyzését

Társastánc

2011. június 26. - Látogatók száma: 65

Cikkíró
cikkíró
2011. június 26. 17:36

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. június 26. 17:30

Tökéletes bemutatása annak, mit kellene tennünk azért, hogy a párkapcsolatunk jól működjön.

A pillanat hevében hajlamosak vagyunk nem úgy érzékelni dolgokat, nem látni, vagy akár még a szemünket is becsukni, hogy ne is vegyük észre azt, amit feltétlen nem muszáj, még elmegy a dolog alapon, aztán nem értjük, ha vége lesz a kapcsolatnak, az oda vezető utat miért nem vettük észre.

Miért csak már azt, hogy rálépett a partnerem a lábamra, ami nagyon tudott fájni.

A reakció önmagáért beszél, vagy én is még erősebben rálépek a lábára, vagy sarkon fordulok és soha többé nem megyek el vele táncolni...

Egy életen át el lehet táncikálni, de hol marad a tartalom, jól mondod: "a közös tánc "milyensége". Nagyon nem mindegy kivel kezdünk, olyannal esetleg, aki nem is tud "táncolni", képtelen, mert még szíve sincs, nem ám lelke.

Akkor megint egyedül táncolunk?

Nagyon tetszett ez az írás, mennyi gondolatot szabadított fel még bennem is. És még mennyi van!

Igen, van úgy, hogy egyedül táncolunk. Az talán olyan, mint a fallabdázás, jó-jó, de nem az igazi. Kell a partner, ezért nem adjuk fel!
Köszönöm.
2011. június 26. 17:30
Tökéletes bemutatása annak, mit kellene tennünk azért, hogy a párkapcsolatunk jól működjön.

A pillanat hevében hajlamosak vagyunk nem úgy érzékelni dolgokat, nem látni, vagy akár még a szemünket is becsukni, hogy ne is vegyük észre azt, amit feltétlen nem muszáj, még elmegy a dolog alapon, aztán nem értjük, ha vége lesz a kapcsolatnak, az oda vezető utat miért nem vettük észre.

Miért csak már azt, hogy rálépett a partnerem a lábamra, ami nagyon tudott fájni.

A reakció önmagáért beszél, vagy én is még erősebben rálépek a lábára, vagy sarkon fordulok és soha többé nem megyek el vele táncolni...

Egy életen át el lehet táncikálni, de hol marad a tartalom, jól mondod: "a közös tánc "milyensége". Nagyon nem mindegy kivel kezdünk, olyannal esetleg, aki nem is tud "táncolni", képtelen, mert még szíve sincs, nem ám lelke.

Akkor megint egyedül táncolunk?

Nagyon tetszett ez az írás, mennyi gondolatot szabadított fel még bennem is. És még mennyi van!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: