Gombóc Artúr az állócsillag

Válasz erre: Pinokkió

Gombóc Atrúr egy csokitoleráns;-) A többi nála nem megalkuvás, csak minden ami azon túl van, elhanyagolható apróság:-)))

Ez igaz és igaza van, de.................................. és ha még van de....... :)

Válasz erre: lilahold

Nagyon tetszik és elgondolkodtató! Imádom a csokikat, a fehéret, a tejet, a töltöttet és valójában mindenfélét, de a keserűt már csak kedvelem.
Ha valaki szereti a békét, hogyan tolerálja a háborút, vagy a gyűlöletet , esetleg a rosszindulatot, a hazugságot.........stb.
Mert szükség van toleranciára, viszont ha besoroljuk mit lehet tolerálni, mit nem akkor, az vagy van, vagy nincs. Ezek szerint, ha valaki valamit nem tud elfogadni lehet azért, mert az számára bántó, sértő és rossz érzéseket kelt. Lehet a számára szent és tiszta dolgokat szennyezőnek látja, márpedig akkor megalkuvó lenne, ha az elveihez sem lenne hű. Ha valaki hitének megfelelően "jó" dolgokért harcol, hogy fogadja el a "rosszat"? Ha gusztustalannak érez valamit, hogy tolerálja?
Most nem a saját nézeteimről beszélek, hanem általánosságban, de a kérdésekben lehetne mélyebbre menni és mi jönne ki? mert a felszín alatt van a lényeg.
Nagyon szeretem az ilyen írásokat, amik gondolkodtatják az embert, van mondanivalójuk.
Visszatérve Gombóc Artúrra akit nagyon szeretek, csalódás lett volna, ha a fehér csoki /kedvencem/ nem ízlik neki. Akkor nem is lett volna már az "igazi" Gombóc Artúr:)))))

Gombóc Atrúr egy csokitoleráns;-) A többi nála nem megalkuvás, csak minden ami azon túl van, elhanyagolható apróság:-)))

Nagyon tetszik és elgondolkodtató! Imádom a csokikat, a fehéret, a tejet, a töltöttet és valójában mindenfélét, de a keserűt már csak kedvelem.
Ha valaki szereti a békét, hogyan tolerálja a háborút, vagy a gyűlöletet , esetleg a rosszindulatot, a hazugságot.........stb.
Mert szükség van toleranciára, viszont ha besoroljuk mit lehet tolerálni, mit nem akkor, az vagy van, vagy nincs. Ezek szerint, ha valaki valamit nem tud elfogadni lehet azért, mert az számára bántó, sértő és rossz érzéseket kelt. Lehet a számára szent és tiszta dolgokat szennyezőnek látja, márpedig akkor megalkuvó lenne, ha az elveihez sem lenne hű. Ha valaki hitének megfelelően "jó" dolgokért harcol, hogy fogadja el a "rosszat"? Ha gusztustalannak érez valamit, hogy tolerálja?
Most nem a saját nézeteimről beszélek, hanem általánosságban, de a kérdésekben lehetne mélyebbre menni és mi jönne ki? mert a felszín alatt van a lényeg.
Nagyon szeretem az ilyen írásokat, amik gondolkodtatják az embert, van mondanivalójuk.
Visszatérve Gombóc Artúrra akit nagyon szeretek, csalódás lett volna, ha a fehér csoki /kedvencem/ nem ízlik neki. Akkor nem is lett volna már az "igazi" Gombóc Artúr:)))))