Hogyan válasszunk
2010. május 29. - Látogatók száma: 38
Szerintem az a gond a konfliktus kezelésekkel is, hogy nem vesszük észre, hogy a velünk szemben álló partnerünknek is simán igaza van, azaz csak a saját érveinket próbáljuk érvényesíteni a másikban.
A cikk nem rossz!, de szerintem van benne egy-két kivetni való dolog. Például azt írod hogy: "de sajnos ezt a világot éljük, amiben a jó dolgok igen csak háttérbe szorulnak"--ez szerintem ez így nem teljesen igaz, mert pozitív és negatív oldala az életnek mindig "egyensúlyban" van, és csak fel kell fedezni a jó dolgokat az életben. A pesszimista naná, hogy félig üresnek látja a poharat.
"Nem biztos, hogy a külsőség a fontos"- nem teljesen, de szerintem igenis számít a megjelenés, mert szerintem a külsőnk is jól tükrözi vissza, hogy milyenek vagyunk legbelül. Például: az ember gesztusa, járása, testtartása szerintem árulkodik a személy egyéniségéről. Én is akkor jöttem rá hogy életem szerelmét látom, mikor egy buliban táncolt és hosszú, szőke derékig érő haját lebegtette, körbe mindenki körül.
No mindegy, ismét belelendültem, de száz szónak is egy a vége, hogy Higgyünk a Szerelemben, mert csak így kapunk esélyt arra, hogy majd a sors összehoz bennünket.
Szerintem (ha megoszthatom véleményem) már sokszor az elején halálra van ítélve a kapcsolat, hiszen mikor elkezdődik egy bizonyos udvarlás, akkor már sokan meg játsszák magukat olyannak, amilyennek a másik fél látni szeretné. Más szóval másba szeretünk bele, mint aki az Ő valójában, sőt talán mi is magunkat másnak tituláljuk, szóval alapból egy nagy hazugság veszi kezdetét, amit az idő múlásával úgysem tudunk fenntartani. Ekkor mutatjuk ki a "fogunk fehérjét". Ugyan nem áll mögöttem elegendő év, ahhoz hogy kijelentsem, hogy én megtaláltam az Igazit. Igaz csak még 9 hónapja vagyunk együtt, de az én személyiségemmel, ez már a korábbiak 3 szorosa :), de mentségemre szóljon hogy még egyszer sem veszekedtünk, mert én pl. dedós dolognak találom, attól még hogy "érettebbek" is csinálják.
Szerintem az a gond a konfliktus kezelésekkel is, hogy nem vesszük észre, hogy a velünk szemben álló partnerünknek is simán igaza van, azaz csak a saját érveinket próbáljuk érvényesíteni a másikban.
A cikk nem rossz!, de szerintem van benne egy-két kivetni való dolog. Például azt írod hogy: "de sajnos ezt a világot éljük, amiben a jó dolgok igen csak háttérbe szorulnak"--ez szerintem ez így nem teljesen igaz, mert pozitív és negatív oldala az életnek mindig "egyensúlyban" van, és csak fel kell fedezni a jó dolgokat az életben. A pesszimista naná, hogy félig üresnek látja a poharat.
"Nem biztos, hogy a külsőség a fontos"- nem teljesen, de szerintem igenis számít a megjelenés, mert szerintem a külsőnk is jól tükrözi vissza, hogy milyenek vagyunk legbelül. Például: az ember gesztusa, járása, testtartása szerintem árulkodik a személy egyéniségéről. Én is akkor jöttem rá hogy életem szerelmét látom, mikor egy buliban táncolt és hosszú, szőke derékig érő haját lebegtette, körbe mindenki körül.
No mindegy, ismét belelendültem, de száz szónak is egy a vége, hogy Higgyünk a Szerelemben, mert csak így kapunk esélyt arra, hogy majd a sors összehoz bennünket.
A jó dolgok tényleg háttérbe vannak manapság, s rosszak elől sajnos, de mi tehetünk hogy egyensúlyt teremtsünk, illetve a jónak adjunk hajszálnyi előnyt...!
Legyen nagyon szép nyarad! Üdvözlettel Orsolya