Két lövés
2011. július 3. - Látogatók száma: 217
Válasz erre: Bianka
Juj...én nem mondtam, h. lenyomtad bárki torkán. Azt írtad, "vállalod a felelősséget, magyarázol", ebből arra következtettem, h. a sztorit úgy kell értelmezni, ahogy te írtad, vagyis arról szól, így értetted/értettétek, stb.
Erre írtam, h. szép, szép, de egy utólagos töltelék(töltet, kiegészítés), csak utólagos marad.:)
Ergo: nem volt benne.
Az én "sütimben".
Nem akartam védeni Adát, de...
(a többes számot magamra vettem)
Miért mondod, hogy nem volt benne?
Nem lehet, hogy esetleg te nem olvastad ki belőle;-) ?
/Vagy rossz a helyesírásod (a pont és a nagy betű nem jó helyen van;-))
"Ergo: nem volt benne.
Az én "sütimben". "
Helyesen:
Ergo: Az én "sütimben" nem volt benne. /
Puszi,
Pinokkió
Lányok, már megint igaza van Évának. Mindenki azt olvas bele, amit akar!
Nem, nem érted.
Ez az én olvasatom. Nem másé. Az én sütim, amit véletlenül sem akarok lenyomni senki torkán, csak kínálok, s ha valaki kér, vesz belőle. Ha nem ízlik, nem eszi meg, nekem tökmindegy, mert én attól még ugyanúgy szeretem.
Egyéni látásmód...vagy egyedi. Nem a sablon-szemüvegen át nézem a világot, nem is azon keresztül olvasok. Viszont nem bánom, ha valaki hordja, ő dolga.
Na, részemről ennyi az "elemzés" . :-)
Erre írtam, h. szép, szép, de egy utólagos töltelék(töltet, kiegészítés), csak utólagos marad.:)
Ergo: nem volt benne.
Az én "sütimben".
Válasz erre: Bianka
:) Értem. Sztem bőven elég ha ezeket Pinokkió beleszövi a(egy) novellába.:)
Ez így olyan, mintha te adnál nekem egy (hiányos) sütireceptet, én megcsinálnám, annyira nem lennék elragadtatva tőle (mivel kimaradt a töltelék), te pedig utólag elmondanád a töltelék receptjét is, zárva a sztorit azzal, h. neked (akkor is) ez lett a kedvenc sütid:).
:)
Ez az én olvasatom. Nem másé. Az én sütim, amit véletlenül sem akarok lenyomni senki torkán, csak kínálok, s ha valaki kér, vesz belőle. Ha nem ízlik, nem eszi meg, nekem tökmindegy, mert én attól még ugyanúgy szeretem.
Egyéni látásmód...vagy egyedi. Nem a sablon-szemüvegen át nézem a világot, nem is azon keresztül olvasok. Viszont nem bánom, ha valaki hordja, ő dolga.
Na, részemről ennyi az "elemzés" . :-)
Ada vállalja a felelősséget, és magyaráz...
- A férfi a pisztolyba két töltényt tölt - nem véletlenül. Az egyiket valaki másnak szánja.
- A nő ebben a dimenzióban már nem él, csak külső szemlélőként van jelen a történetben. Ugyanígy, ugyanebben a helyzetben veszítette el a gyerekeit, s ölte meg magát aztán, amit a férfi soha nem tudott megbocsájtani neki.
- A nő, hogy büntesse magát, folyton visszajön és újra - meg újra "átéli" a történteket. /"Azt hitte megkönnyebbül. De nem. A halál csak kínt okozott neki."/
- A férfi nem tud megbirkózni a szerettei elvesztésével, és eljátssza, ő hogyan cselekedett volna a nő helyében. / "Egy lövés, és véget ér minden"/
S akkor jön a misztikum. Miután képzeletben, ki tudja, hányadszor átélte a gyerekei megmentését, beteljesíti a már előre jól eltervezettet: megöli magát, egy golyót pedig képletesen a felesége fejébe repít, hogy megbüntesse de egyben fel is oldozza őt. Az első lövés neki szól, a levegőbe. A második lövést "valaki" meghiúsította azzal, hogy ő maga vetett véget ennek az őrlődésnek. Persze, a feleség volt az.
/"Megkönnyebbült. - A halál csak kínt okozott volna nekem... "/
Ez a sztori nekem a realitás és a misztikum tökéletes ötvözése, és nyugodtan mondjátok rám, hogy nem vagyok normális. Én nem is akarok az lenni, köszönöm! :-)
Ez lett az én nagy kedvencem itt, örülnék, ha Pinokkió esetleg egy regényt szőne belőle!
Puszi mindenkinek!
Ada
Ez így olyan, mintha te adnál nekem egy (hiányos) sütireceptet, én megcsinálnám, annyira nem lennék elragadtatva tőle (mivel kimaradt a töltelék), te pedig utólag elmondanád a töltelék receptjét is, zárva a sztorit azzal, h. neked (akkor is) ez lett a kedvenc sütid:).
:)
Válasz erre: Pinokkió
Szomorú lettem:-(
Ada a hibás! Mondta vállalja!
- A férfi a pisztolyba két töltényt tölt - nem véletlenül. Az egyiket valaki másnak szánja.
- A nő ebben a dimenzióban már nem él, csak külső szemlélőként van jelen a történetben. Ugyanígy, ugyanebben a helyzetben veszítette el a gyerekeit, s ölte meg magát aztán, amit a férfi soha nem tudott megbocsájtani neki.
- A nő, hogy büntesse magát, folyton visszajön és újra - meg újra "átéli" a történteket. /"Azt hitte megkönnyebbül. De nem. A halál csak kínt okozott neki."/
- A férfi nem tud megbirkózni a szerettei elvesztésével, és eljátssza, ő hogyan cselekedett volna a nő helyében. / "Egy lövés, és véget ér minden"/
S akkor jön a misztikum. Miután képzeletben, ki tudja, hányadszor átélte a gyerekei megmentését, beteljesíti a már előre jól eltervezettet: megöli magát, egy golyót pedig képletesen a felesége fejébe repít, hogy megbüntesse de egyben fel is oldozza őt. Az első lövés neki szól, a levegőbe. A második lövést "valaki" meghiúsította azzal, hogy ő maga vetett véget ennek az őrlődésnek. Persze, a feleség volt az.
/"Megkönnyebbült. - A halál csak kínt okozott volna nekem... "/
Ez a sztori nekem a realitás és a misztikum tökéletes ötvözése, és nyugodtan mondjátok rám, hogy nem vagyok normális. Én nem is akarok az lenni, köszönöm! :-)
Ez lett az én nagy kedvencem itt, örülnék, ha Pinokkió esetleg egy regényt szőne belőle!
Puszi mindenkinek!
Ada
Válasz erre: Bianka
Én nem értem ezt a történetet.:)
1)Egy történet két esetre, személyre bontva?
2)Az előzetes:
A gyerekek beszaladtak a tengerbe...
A férfi két golyót töltött a fegyverbe…
csak még érthetetlenebbé teszi, most mégis egy időben, egy síkban játszódik, van vmi misztikus összefonódás (amit én nem értek, nem látok át)?
3)Amikor a 2. történet végén a férfi először lő, ...hová lő? Csak úgy vhová?
Ha a történet egy, mint ugye a bevezető utal rá, akkor
1 pisztoly volt, ugyanazon asztalon 2 tölténnyel, ...
tehát egymás mellett kellett ülnie a nőnek és a férfinek.
Tovább erősíti ezt a vonalat az is, h. a pisztolyból a második sztori végére hiányzik egy töltény.
(Amivel anyuka megölte magát, bár a hullája rejtelmesen eltűnt.:))
***
Mivel a történetet nem értem, nem tudom értékelni sem.
Egyébként jól van megírva a cselekmény.
Ada a hibás! Mondta vállalja!
1)Egy történet két esetre, személyre bontva?
2)Az előzetes:
A gyerekek beszaladtak a tengerbe...
A férfi két golyót töltött a fegyverbe…
csak még érthetetlenebbé teszi, most mégis egy időben, egy síkban játszódik, van vmi misztikus összefonódás (amit én nem értek, nem látok át)?
3)Amikor a 2. történet végén a férfi először lő, ...hová lő? Csak úgy vhová?
Ha a történet egy, mint ugye a bevezető utal rá, akkor
1 pisztoly volt, ugyanazon asztalon 2 tölténnyel, ...
tehát egymás mellett kellett ülnie a nőnek és a férfinek.
Tovább erősíti ezt a vonalat az is, h. a pisztolyból a második sztori végére hiányzik egy töltény.
(Amivel anyuka megölte magát, bár a hullája rejtelmesen eltűnt.:))
***
Mivel a történetet nem értem, nem tudom értékelni sem.
Egyébként jól van megírva a cselekmény.
Juj Bianka!
Nem akartam védeni Adát, de...
(a többes számot magamra vettem)
Miért mondod, hogy nem volt benne?
Nem lehet, hogy esetleg te nem olvastad ki belőle;-) ?
/Vagy rossz a helyesírásod (a pont és a nagy betű nem jó helyen van;-))
"Ergo: nem volt benne.
Az én "sütimben". "
Helyesen:
Ergo: Az én "sütimben" nem volt benne. /
Puszi,
Pinokkió
Lányok, már megint igaza van Évának. Mindenki azt olvas bele, amit akar!
az én sütimben nem volt benne.
:)