Esőgyermekem 2.
2010. május 23. - Látogatók száma: 79
Válasz erre: juanitasenorita
Igen, nemrég azt tanácsolta egy pszichológus ,hogy engedjem el őt is úgy mint a másik kettőt ....lelkileg :(nem tudom megtenni olyan mintha ketten lennénk egyek s ha nem is beszél annyit szerintem érez engem minden rezdülésem és jobban kiismer mint én Őt.
Miért van az emberben az érzés és gondolat hogy mi lesz vele nélkülem , hogy nem bíznék senkiben hogy tudja majd Őt úgy elfogadni és szeretgetni mint én...:(
Én sem a csillagokért írok,annyira jó hogy itt teljesen őszintén önmagam lehetek hogy sorstársakra találtam.
Ha írunk gyógyul a lélek!
puszillak szeretettel
Jaj, Anita! Nem akartam osztani az észt, távol álljon tőlem ilyesmi. Hiszen nekem is sok a feldolgozatlan érzés. Egy valamit soha ne feledjünk, te anyuka vagy én meg "csak" mami. Rajtad ezerszer nagyobb a súly.
Üdv. a lányoknak a lányoktól :)))
Válasz erre: Laura
Éreztem valahol, hogy egyedül voltál. Tudom, mert olvastam róla, hogy nehezen is fogadnak el bárkit, de már késő bizonyos dolgokhoz. Ez sajnálatos. Több, mint összenövés, ami nálatok lett. Van ennek piszok jó oldala, és van a fárasztó is, ami nem panasz valójában, csak te is ember vagy, azonkívül, hogy NŐ, FELESÉG is. Hát! Nem is tudom melyik a nehezebb, ami mögötted van, vagy ami előtted?
A fene a kis időérzékét! :))) Ugye milyen zsiványok tudnak lenni valahol mélyen?
Mindenképpen írd tovább Anita! Én már magamnak írom inkább, mint az olvasottságért, csillagért. A lelkemnek jót tesz most, úgy érzem.
Egyszer mindennek eljön az ideje. ;-)
Miért van az emberben az érzés és gondolat hogy mi lesz vele nélkülem , hogy nem bíznék senkiben hogy tudja majd Őt úgy elfogadni és szeretgetni mint én...:(
Én sem a csillagokért írok,annyira jó hogy itt teljesen őszintén önmagam lehetek hogy sorstársakra találtam.
Ha írunk gyógyul a lélek!
puszillak szeretettel
Válasz erre: juanitasenorita
Nem volt segítségem mert apa értünk dolgozott de úgy éreztem mindent bírok és harcolok ameddig csak tudok.Akkoriban az anyukámék még a kisöcsémmel voltak elfoglalva de anyagilag segítettek ahogy tudtak.
Ma már fáradok nagyon és félek a jövőtől.
Azóta egyébként sokat számíthattam a testvéreire is és amikor tud vigyáz rá a férjem és anyósom is hogy el tudjak menni lazulni.
Nem alszik máshol csak otthon , vagy ha nyaralni megyünk akkor más mert együtt vagyunk.Nélkülünk nincs el sehol pár óránál tovább.
Örülök hogy jól érezted magad nálunk majd folytatom a storyt :))
Ha lesz kedved és nem veszed tolakodásnak kijöhetnél hozzánk egyszer..)))
A fene a kis időérzékét! :))) Ugye milyen zsiványok tudnak lenni valahol mélyen?
Mindenképpen írd tovább Anita! Én már magamnak írom inkább, mint az olvasottságért, csillagért. A lelkemnek jót tesz most, úgy érzem.
Egyszer mindennek eljön az ideje. ;-)
Válasz erre: Laura
Illik, nem illik ilyet írnom, ám teszem még is. Tökéletesen otthon éreztem magam nálatok.
Nem volt segítséged Anita? Már úgy értem nagymama, testvéred, valaki, bárki?
Ma már fáradok nagyon és félek a jövőtől.
Azóta egyébként sokat számíthattam a testvéreire is és amikor tud vigyáz rá a férjem és anyósom is hogy el tudjak menni lazulni.
Nem alszik máshol csak otthon , vagy ha nyaralni megyünk akkor más mert együtt vagyunk.Nélkülünk nincs el sehol pár óránál tovább.
Örülök hogy jól érezted magad nálunk majd folytatom a storyt :))
Ha lesz kedved és nem veszed tolakodásnak kijöhetnél hozzánk egyszer..)))
Nem volt segítséged Anita? Már úgy értem nagymama, testvéred, valaki, bárki?
Válasz erre: Laura
Én nem vagyok pszichológus, meg tanult ember se, azt se mondom, hogy úgy engedd el, mint a másik kettőt, mert ez hülyeség is, úgy nem lehet. De! Most is azt mondom igen is hagyj magadra is időt, és neki is szüksége volna másra, másvalakire, ha nincs is vele tisztában talán. Nem okoskodom, csak erre is magamtól jöttem rá, jobb, ha heti négy órát vagyok Grétivel tartalmasan, mintha napokat és nem történne semmi, egymásra unnánk.
Jaj, Anita! Nem akartam osztani az észt, távol álljon tőlem ilyesmi. Hiszen nekem is sok a feldolgozatlan érzés. Egy valamit soha ne feledjünk, te anyuka vagy én meg "csak" mami. Rajtad ezerszer nagyobb a súly.
Üdv. a lányoknak a lányoktól :)))
Jót nevettem a súlyon tudom nem arra értetted de én hajlamos vagyok az öniróniára :))))))))jól meggondolom mikor megyek vízbe nehogy cunamit okozzak:))))))))hihi
De visszatérve hidd el jó mami vagy s ugyanolyan anya is.
Csajok a csúcson!!!!!!Puszi nektek!