Nem ér a nevem!
2011. május 7. - Látogatók száma: 74
Nagyon aranyos történet. Érzem a soraidból, hogy állatbarát vagy. Én is nagyon szeretem őket. Nekem is volt egyszerre három cicám. Egyik 21 évig élt velünk, a másik is (annak pontos szülinapját nem ismertem) legalább 18 évig. A kiscica pedig amikor kandúrsorba került, egy alkalommal nem jött haza éjszakai kalandjaiból.
Annyira szerettem őket, hogy már nem merek újakkal kezdeni, mert nagyon hozzám nőnek.
A képet a négy cicáról kimásolhatom? Majd ráírom, hogy Tőled van!
Puszillak: Katalina
Szia, Évi!
Nagyon aranyos történet. Érzem a soraidból, hogy állatbarát vagy. Én is nagyon szeretem őket. Nekem is volt egyszerre három cicám. Egyik 21 évig élt velünk, a másik is (annak pontos szülinapját nem ismertem) legalább 18 évig. A kiscica pedig amikor kandúrsorba került, egy alkalommal nem jött haza éjszakai kalandjaiból.
Annyira szerettem őket, hogy már nem merek újakkal kezdeni, mert nagyon hozzám nőnek.
A képet a négy cicáról kimásolhatom? Majd ráírom, hogy Tőled van!
Puszillak: Katalina
Holnap megyek hozzájuk, jó kis házikoszttal.
Majd szalad elém megint a fogadóbizottság. Így szokták! :-)
Köszi, hogy írtál. Még Morzsáról és Szöcskéről nem írtam. Golyóról és Kormiról igen.
Az anya, az Anya!!!! Nagyon szeretem! :-)
Puszi,
Éva