Örökségem - rövidített változat
2011. július 29. - Látogatók száma: 135
Bizony az emberi sorsok és a történelem mennyire másak és távoliak egymástól. Az én öregapám olasz hadifogságban volt az első világháborúban, az édesapám orosz hadifogságban a másodikban, de Ő erős lévén, és mivel határ menti faluból való volt beszélt keveset oroszul, ukránul, így jobban tudott boldogulni, és egy társával hazagyalogoltak. Míg élt a lábán viselte a fagyás nyomait. Amit tanultam az iskolában az otthon hazugság volt, és apám soha hallani sem akarta. Nagyon kemény volt, és Őt 56-ban is elvitték és elmesélte hogyan miként költöztek be egy ablakok és ajtók nélküli lakásba, amit akkor már évek óta fizettek, de nem tudták befejezni a forradalom miatt, de ha nem mentek elfoglalták a lakás, és újat nem kaphattak volna még egyszer. Ezek sehol nincsenek leírva, csak mi érdeklődő gyerekek emlékében őrződik és hagyódik hátra a gyerekeinkre mint történet, vagy a múlt értéke, kitartása, vagy terhe. Megható az írásod gratulálok. Üdv Éva
Válasz erre: Divi Éva
Szia Virág !
Bizony az emberi sorsok és a történelem mennyire másak és távoliak egymástól. Az én öregapám olasz hadifogságban volt az első világháborúban, az édesapám orosz hadifogságban a másodikban, de Ő erős lévén, és mivel határ menti faluból való volt beszélt keveset oroszul, ukránul, így jobban tudott boldogulni, és egy társával hazagyalogoltak. Míg élt a lábán viselte a fagyás nyomait. Amit tanultam az iskolában az otthon hazugság volt, és apám soha hallani sem akarta. Nagyon kemény volt, és Őt 56-ban is elvitték és elmesélte hogyan miként költöztek be egy ablakok és ajtók nélküli lakásba, amit akkor már évek óta fizettek, de nem tudták befejezni a forradalom miatt, de ha nem mentek elfoglalták a lakás, és újat nem kaphattak volna még egyszer. Ezek sehol nincsenek leírva, csak mi érdeklődő gyerekek emlékében őrződik és hagyódik hátra a gyerekeinkre mint történet, vagy a múlt értéke, kitartása, vagy terhe. Megható az írásod gratulálok. Üdv Éva
Ahogy tapasztalom... sajnos még mindig nem mernek beszélni az emberek.
Az írásomat is csak nehezen kihúzott információk vázlatára tudtam felépíteni, és máshol olvastam utána a pontos részleteknek, hogy betöltsék az űrt, a kérdéseket.
Bizony nehéz élet volt... mi nem is tudjuk, hogy minden rossz ellenére mégis milyen jó dolgunk van.
Köszönöm! Virág