Segélykiáltás :s
2011. augusztus 6. - Látogatók száma: 138
zsizsik, a kihagyott rész a gyerekemről szól, akit nem tudott elfogadni eleinte. amúgy pont nem nézném a lelkivilágát, mikor ő tiport bele az enyémbe. mondhatnánk, az ott kezdődött, hogy ő visszaadta :) eddig én harcoltam magammal-magamban, lelkileg tönkrementem, ő a nagyvilág tudtára adta a fájdalmamat. az ismerőseim tudtára. én idegen emberek álláspontjára voltam kíváncsi, akik külső szemlélőként tudják látni a történetet. mert én csak a fájdalmam és megalázottságomat láttam.
Válasz erre: MammaLemone
köszönöm az eddigi hozzászólásokat, sokat segítettek rendbe tenni a fejemben a dolgokat. azt hiszem megpróbálok még egy esélyt adni a dolognak.
zsizsik, a kihagyott rész a gyerekemről szól, akit nem tudott elfogadni eleinte. amúgy pont nem nézném a lelkivilágát, mikor ő tiport bele az enyémbe. mondhatnánk, az ott kezdődött, hogy ő visszaadta :) eddig én harcoltam magammal-magamban, lelkileg tönkrementem, ő a nagyvilág tudtára adta a fájdalmamat. az ismerőseim tudtára. én idegen emberek álláspontjára voltam kíváncsi, akik külső szemlélőként tudják látni a történetet. mert én csak a fájdalmam és megalázottságomat láttam.
Így érthetőbb. Véleményem szerint ha a gyermekedet nem tudta eleinte elfogadni, függetlenül attól, hogy most elfogadná-e vagy sem, akkor talán nem is szeretett igazán. Egy gyermek soha nem lehet akadály.
A levele alapján én nem foglalkoznék a Férfival, és megpróbálnám tisztázni, lezárni a kapcsolatot.
Légy erős. Remélem sikerül mihamarabb rendeznetek a kialakult helyzetet.
Üdv, Zsizsik