Legény a gáton
2011. szeptember 2. - Látogatók száma: 77
Válasz erre: Bianka
Igen, nem mernek megszólalni az emberek, és jogosan.
Olvastam már neten is sokszor, miért nem vesszük fel mobillal, ha balhé van? Mutassuk meg a világnak!
De könyörgöm, ki meri elővenni a mobilját ilyenkor???
Örülök, ha nem vesznek észre, igen, gyávaság, de lapítok, mint ... az a fűben. Nekem verték már meg barátaimat ok nélkül, kötöttek már belém, barátnőmbe, nem hiányzik, hogy bántsanak, főleg, mert nem tudnám elviselni az utána járó "igazságszolgáltatást" (ami nem lenne).
Egyszer utaztam úgy a villamoson, h. egy férfi végigrángatta az asszonyát, letépte róla a ruhát, hőbörgött, lekurvázta, a nő is üvöltött a sofőrnek h. hívja a rendőrséget (a nő sem volt vmi szimpatikus figura). Ide-oda csapódtak az ülések között, és sztem nem csak én, mindenki rettegett. Igen, akartam telefonálni, de nincs értelme...minek? (ez ugyanolyan, mint mikor kővel, hógolyóval dobálják a számozott utcabeli gyerekek a buszokat)
Válasz erre: Divi Éva
Itt az a legnagyobb baj, ha bárki megszólal a többi nem áll mellé, hanem elfordítja a fejét és inkább kinéz az ablakon, csak ne kelljen közbeavatkoznia. Pedig többen többre mennének az emberek és meg lehetne az ilyen agresszív bandákat és vadakat fékezni, csak együtt egyszerre, és nem félrenézve.
Sajnos sokat hallunk és látunk ilyet, de megszólalni még meglett emberek sem mernek akkor egy nő, vagy egy vékonyabb ember mit tegyen egy szál maga. Amikor a tömeg semleges próbál sőt akar maradni ebben a játékban.
Mondjuk én már gondolkodtam azon is, hogy néha a rendőrök is utazhatnának egyenruhában szolgálatként a járműveken megfékezendő az ilyen "intelligens" embereket. Üdv Éva.
Olvastam már neten is sokszor, miért nem vesszük fel mobillal, ha balhé van? Mutassuk meg a világnak!
De könyörgöm, ki meri elővenni a mobilját ilyenkor???
Örülök, ha nem vesznek észre, igen, gyávaság, de lapítok, mint ... az a fűben. Nekem verték már meg barátaimat ok nélkül, kötöttek már belém, barátnőmbe, nem hiányzik, hogy bántsanak, főleg, mert nem tudnám elviselni az utána járó "igazságszolgáltatást" (ami nem lenne).
Egyszer utaztam úgy a villamoson, h. egy férfi végigrángatta az asszonyát, letépte róla a ruhát, hőbörgött, lekurvázta, a nő is üvöltött a sofőrnek h. hívja a rendőrséget (a nő sem volt vmi szimpatikus figura). Ide-oda csapódtak az ülések között, és sztem nem csak én, mindenki rettegett. Igen, akartam telefonálni, de nincs értelme...minek? (ez ugyanolyan, mint mikor kővel, hógolyóval dobálják a számozott utcabeli gyerekek a buszokat)
Sajnos sokat hallunk és látunk ilyet, de megszólalni még meglett emberek sem mernek akkor egy nő, vagy egy vékonyabb ember mit tegyen egy szál maga. Amikor a tömeg semleges próbál sőt akar maradni ebben a játékban.
Mondjuk én már gondolkodtam azon is, hogy néha a rendőrök is utazhatnának egyenruhában szolgálatként a járműveken megfékezendő az ilyen "intelligens" embereket. Üdv Éva.
Teljesen igazad van. Kövezzetek meg, de én se segítenék. SENKINEK! Na jó, a nőkért kiállnék, mert él bennem a fehér lovon ülő tizenharmadik kerületi herceg, akinek meg kell mentenie a jányokat az orkoktól, de amúgy ...nék az egészre. Rajtam ki segít?! És ez most nem csak a villamosra vonatkozik, hanem úgy umblck az egész életre. Mindenki megy és leharcolja a maga csatáit. Ilyen világban élünk. Szerintem.
Egyszer próbáltam megmenteni falusi asszonyt egy nagydarab fehér kövér állattól, hát épp csak nem kaptam tőle a pofámra. Az ellenőrtől. Megtagadta az azonosítását is, pedig sztem neki kötelessége megadni az azonosítószámát, ha kérdem.
(Az asszony "lejárt" gyűjtőjeggyel utazott, -20 Ft különbség volt az ő és az épp aktuális jegyár között. Azt hiszem, amúgy sincs dátum a jegyeken, épp csak árat emeltek, neki pedig előző szériás volt. Helyszíni 3E, utólagos: 6E Ft büntetés.)
Sajnos az asszony sem volt egy észlény, próbáltam neki mondani, h. írjon egy levelet, amelyben leírja az esetet, kérje, h. engedjék el a büntetését méltányossági okból, stb. (ez amúgy szokott hatni), mondtam, h. megírom neki a levelet, csak másolja le, adja fel, stb., de a buszon a többi "okos" utazó biztatta, h. tegyen azonnal panaszt a közönségirodán, és inkább rájuk hallgatott. Később felhívott engem (megadtam neki a számom), h. hiába ment be, elhajtották. (persze, személyesen mindenkit) Mondtam, h. szóljon a gyerekének, küldjön egy email címet, segítek, de semmi. Nem volt szegénynek esze erre, csak panaszkodott.
Sokszor amúgy sem lehet segíteni az embereken.