Fogyatékos?
2011. szeptember 10. - Látogatók száma: 106
Válasz erre: Inga
Kedves Angel!
Az enyémnek nem szomorú a vége... Azaz épphogy a vége szomorú.
Míg ők harag nélkül továbblépnek, addig mi nap mint nap fortyogunk. Na, ez a szomorú.
A Down-szindrómásokkal nagyon egyszerű a dolgunk: szeretni kell őket. A százszorosát kapjuk vissza.
Szép napot!
Inga
Éppen ez a szomorú,hogy legszívesebben ott maradnál velük,értük, de nem teheted meg...de lehet, hogy igen!!!
Válasz erre: Black Angel
Szomorú történet..több évvel ezelőtt én is többször ellátogattam Lepencére, az unokaöcsémhez...és tényleg, olyan ragaszkodást, szeretetet ritkán kapunk...csak tudod, tényleg, a tehetetlenség, amikor azt mondják Neked, ugye itt maradsz..és szinte nem tudsz elszakadni tőlük...amikor mesélnek, az ő kis dolgaikról, kérnek, hogy te is mesélj a te világodról....és úgy jössz el.....
Az enyémnek nem szomorú a vége... Azaz épphogy a vége szomorú.
Míg ők harag nélkül továbblépnek, addig mi nap mint nap fortyogunk. Na, ez a szomorú.
A Down-szindrómásokkal nagyon egyszerű a dolgunk: szeretni kell őket. A százszorosát kapjuk vissza.
Szép napot!
Inga
Kedves Inga!!
Éppen ez a szomorú,hogy legszívesebben ott maradnál velük,értük, de nem teheted meg...de lehet, hogy igen!!!
Én az utolsó 5 sorra gondoltam. Azt "szántam" szomorúnak.