Irány Ecuador 2

Én nem kínlódok ilyeneken, kreatív embernek tartom magam és kimondottan bízom abban, hogy mindent meg fogok tudni oldani. Akárhogy, de ezekből születnek a legjobb, legviccesebb emlékek. Ahogy esik alapon, bár mint írtam azért az alap biztonsági kérdésekben nem engedek. (ismerve önmagam: biztosítás ++ kategóriában :), pálinka a fertőzések ellen, meg oltások tömkelege...) A görcs megöli az élményt. Szerintem. Csak az angol nyelvtudás hiányzott, semmi más. :)

Ailet

Wooow! Én mindig csodáltam azokat az embereket, akik nyakukba veszik a világot. Nem törődnek semmivel, csak mennek. Én már attól aggódtam, hogy barátomék, a szomszéd (pár km-re lévő) Erdélyben, mivel itatják majd a pár hónapos gyereküket?! Stb... aggodalmak sora... Saját magamról nem is beszélve. Én egy túltervező vagyok!
Csodálva olvaslak tovább,
Pinokkió