Voyage, voyage 2.
2011. október 3. - Látogatók száma: 83
Válasz erre: Bianka
Én é-keleti vagyok, gyönyörű tisztán beszélek, így nem tudom átérezni:)
Egyébként pedig nem minden esetben győzött az "e" betű, sok szavunk "ö"-vel került be a nyelvhasználatba, és az "e" betű lett a tájszólás, pl.:
ser, veres, veder, ...
(sör, vörös, vödör)
Több szónál pedig mindkét alak "helyes".
pl. : fel-föl, csepp-csöpp, ...
Kerülendő a pör, röpül, böcsül, ölég, köll, pörzsöl, ...
A fel-föl igekötőnél pedig hangzás alapján választunk, ha túl sok az "e" az igében, akkor föl, fordított esetben pedig fel, egyébként pedig mindegy.
(FELöltözködött, FÖLtekeredett)
Vas megyeivel beszélve én azt tapasztaltam, h. az "s" helyett "zs"-t mond, a msh.-kat erőteljes hangsúlyozza, a hosszú mgh.-kat rövidnek ejti.
hüttö(hűtő), huss(hús), vazs(vas) megye, ...
És kissé énekelve beszélt az illető, de a többieken is érezhető volt az ákcentus:)
Mondjuk engem nem dobott fel ez a huss-hüttö cucc.
És azt nem értem, h. a TV alapján nem tudják a tájszólást levetkőzni? Sztem csak van, aki nem tudja!, mert pl. két vas megyeivel beszéltem, és egyik sem otthon élt már, és a pesti tisztán beszélt, a zalai nem.
És még Pestről:)
A pestiek sem beszélnek tisztán(szépen):)
Pest eleve egy nagy "falu", mivel nagyon sok a vidékről felköltözött, tehát ők hozzák a saját kis nyelvváltozatukat.
Pl. mindig frászt kapok a tipikus pesti (dunántúli)
"ez miatt" szóhasználattól. (helyesen: emiatt)
Javasolt számodra és nem kerülendő (ez nagyon tetszett!) egy szociolingvisztikai továbbképzés!
F.
Válasz erre: matyómacsó
Lehet, hogy az érintettség okán fontos nekem ez az "ö"-"e" kérdés, hisz e
engem is cseszegettek a fősulin emiatt, mikor is oldott hangulatban ő-re váltottam. A cseszegetés utána már direkt ő-ztem :-) , azután persze vicces volt hallani, hogyan próbálják eltanulni a "helyös" kiejtést.
Szóval lehet, hogy a "hivatalos" nyelv az "e"-s, de nekem nagyon tetszenek a tájszólások. Pl. az egyik partnercégemhez pár hónapja jött dolgozni Erdélyországból egy fiatal leányzó marketingesnek. Öröm vele társalogni, olyan ízesen beszél! :-) Tehát hadd őzzünk, ázzunk, auzzunk, ne ezalapján ítéltessünk meg.
És egy sztori a tájszólásról: anno volt cégemmel elmentünk egy számítógépes programot betanítani Vas megyébe, egy sárvári vállalathoz. A jogosítvány kategóriákat kellett rögzíteni. Mondja vissza az ottani adatrögzítő kislány:
- Á, B, C , D, Á...
- Nem jó, Á már volt - mondom erre én.
- Dehogy volt! Á, mint Álámér... (Pestiek kedvéért: Elemér :-P)
Egyébként pedig nem minden esetben győzött az "e" betű, sok szavunk "ö"-vel került be a nyelvhasználatba, és az "e" betű lett a tájszólás, pl.:
ser, veres, veder, ...
(sör, vörös, vödör)
Több szónál pedig mindkét alak "helyes".
pl. : fel-föl, csepp-csöpp, ...
Kerülendő a pör, röpül, böcsül, ölég, köll, pörzsöl, ...
A fel-föl igekötőnél pedig hangzás alapján választunk, ha túl sok az "e" az igében, akkor föl, fordított esetben pedig fel, egyébként pedig mindegy.
(FELöltözködött, FÖLtekeredett)
Vas megyeivel beszélve én azt tapasztaltam, h. az "s" helyett "zs"-t mond, a msh.-kat erőteljes hangsúlyozza, a hosszú mgh.-kat rövidnek ejti.
hüttö(hűtő), huss(hús), vazs(vas) megye, ...
És kissé énekelve beszélt az illető, de a többieken is érezhető volt az ákcentus:)
Mondjuk engem nem dobott fel ez a huss-hüttö cucc.
És azt nem értem, h. a TV alapján nem tudják a tájszólást levetkőzni? Sztem csak van, aki nem tudja!, mert pl. két vas megyeivel beszéltem, és egyik sem otthon élt már, és a pesti tisztán beszélt, a zalai nem.
És még Pestről:)
A pestiek sem beszélnek tisztán(szépen):)
Pest eleve egy nagy "falu", mivel nagyon sok a vidékről felköltözött, tehát ők hozzák a saját kis nyelvváltozatukat.
Pl. mindig frászt kapok a tipikus pesti (dunántúli)
"ez miatt" szóhasználattól. (helyesen: emiatt)
Válasz erre: Bianka
Az "ö"- "e" kérdés nekem azért fura, mert hivatalosan a köznyelv "e"-vel beszél, és itt jön képbe, milyen nagy a mikro- ill. a tágabb környezet hatása az ember életére.
Most pl. miért jó, h. a gyerekek pöszék lesznek, csak azért, mert anyuka is az???
Miközben tényleg van logopédus.
És vhogy biztos vagyok benne, h. meg lehet tanulni kimondani az "r" betűt:)
(Volt olyan ismerősöm, aki felnőttkorában is rossz helyen képezte, de akkor is képezte vhogy, - raccsolt-.
engem is cseszegettek a fősulin emiatt, mikor is oldott hangulatban ő-re váltottam. A cseszegetés utána már direkt ő-ztem :-) , azután persze vicces volt hallani, hogyan próbálják eltanulni a "helyös" kiejtést.
Szóval lehet, hogy a "hivatalos" nyelv az "e"-s, de nekem nagyon tetszenek a tájszólások. Pl. az egyik partnercégemhez pár hónapja jött dolgozni Erdélyországból egy fiatal leányzó marketingesnek. Öröm vele társalogni, olyan ízesen beszél! :-) Tehát hadd őzzünk, ázzunk, auzzunk, ne ezalapján ítéltessünk meg.
És egy sztori a tájszólásról: anno volt cégemmel elmentünk egy számítógépes programot betanítani Vas megyébe, egy sárvári vállalathoz. A jogosítvány kategóriákat kellett rögzíteni. Mondja vissza az ottani adatrögzítő kislány:
- Á, B, C , D, Á...
- Nem jó, Á már volt - mondom erre én.
- Dehogy volt! Á, mint Álámér... (Pestiek kedvéért: Elemér :-P)
Most pl. miért jó, h. a gyerekek pöszék lesznek, csak azért, mert anyuka is az???
Miközben tényleg van logopédus.
És vhogy biztos vagyok benne, h. meg lehet tanulni kimondani az "r" betűt:)
(Volt olyan ismerősöm, aki felnőttkorában is rossz helyen képezte, de akkor is képezte vhogy, - raccsolt-.
Úgy érzem Bianka, hogy te tehetséges vagy, olyan igazi terrorista nyelvész.
Javasolt számodra és nem kerülendő (ez nagyon tetszett!) egy szociolingvisztikai továbbképzés!
F.
Ő is használja. Akinek nem tetszik, ne használja:)
Nem akarok szociolingvisztikai izét, csak pont vmelyik nap olvastam ebben a témában és leírtam, h. mit.
Ennyi:)