Elszaladt az idő...
2011. október 6. - Látogatók száma: 55
Okés, hogy írtál! Ez sokat segít. Én 3 részt írtam édesapánkról. Nekem is hiányzik. De még van hátra pár rész, amit meg akarok írni, de még azokat nem tudom, túl közeli még, hogy elment:-( Azt érzi az ember, hogy épp mihez van ereje.
Azt hiszem, idővel a hiányuk átváltozik valami mássá. Talán egy másfajta szeretetté.
Üdv,
Pinokkió
Szia Gyuszkó!
Okés, hogy írtál! Ez sokat segít. Én 3 részt írtam édesapánkról. Nekem is hiányzik. De még van hátra pár rész, amit meg akarok írni, de még azokat nem tudom, túl közeli még, hogy elment:-( Azt érzi az ember, hogy épp mihez van ereje.
Azt hiszem, idővel a hiányuk átváltozik valami mássá. Talán egy másfajta szeretetté.
Üdv,
Pinokkió
;-)
Igen, az írás sokat segít! Mindig is írtam, ha valami bajom volt. A gondokat nem oldja meg, de legalább egy kicsit könnyebbnek érzi magát az ember, miután kiírta magából a dolgokat. Sajnálom Édesapádat!:/ Fogadd Őszinte részvétem!
"Azt érzi az ember, hogy épp' mihez van ereje." Igazad van! Én is ezt próbálom sokszor elmagyarázni, mikor valaki azzal jön, hogy gyenge vagyok... kösz:/ Szóval igen, érzi az ember és semmit nem lehet siettetni!
Idővel biztosan kicsit enyhül majd a fájdalom és ahogy mondod: valóban más veszi át a helyét, esetleg szeretet. Remélem!
Üdv!