újabb események régebbi események további események
23:10
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
22:53
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
08:02
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Szösszenet a múltról 1

2010. augusztus 10. - Látogatók száma: 25

 
2011. október 24. 23:57

megtekintés Válasz erre: Divi Éva - 2011. október 24. 21:42

Szia !

Tudod mindig világ életemben küzdöttem valamilyen hátránnyal, amelyet mindig le kellett győznöm. Nem voltam gazdag család gyermeke, nem voltam tehetséggel megáldott egyén, szépségem sem söpörte el, és nyűgözte le soha a környezetemet, így mindig azt az előnyt lovagoltam meg, amelyet magamnak tapostam ki. Ilyen volt a tanulás, az olvasás, vagy a művészetek ismerete mélyebben.Inkább arra fektettem hangsúlyt, hogy a személyiségem legyen megnyerő, elbűvölő. Igen a harcok és küszködések is azt bizonyítják, hogy a szervezést és a lebonyolítást mesterfokon tudom intézni. Mindig a megoldandó feladatra koncentrálok, és igyekszem a megoldást a lehető legrövidebb úton és időben elérni. Nem könnyű, és nem egyszerű, de itt vagyok kivitelezhető. Sok kín, sírás, és szenvedés ami ezzel jár, de mindig fizetünk valamivel valamiért. Ezért is szoktam mondani számomra az élet egy nagy ecetes uborka, s én ezt az uborkát próbálom lenyelni mosolyogva, vidáman, mintha édes falat lenne. S néha néha ebbe az ecetes falatba belefolyik a könnyem sós íze is, de tudom ennem kell, hogy minél hamarabb vége legyen, s választhassak egy édesebb falatot, ha sikerül. Számomra az örömet az édesanyám, és a gyermekeim jelentik. Az édesanyám nyugalma és ápoltsága a legnagyobb dolog, ami még megadhatok neki, így ha lehet erő felett is megteszek érte bármit. Másik a lányom és a fiam boldogsága, amelyek egyformán fontosak, és értük is kimennék a világból, vagy mindent de mindent feladnék, ha azzal segítenék. Nem kérhetnek olyat, amit ne tennék meg emberi körülmények között. A saját életem az már olyan amilyen. Nem várok és nem remélek már nagy dolgokat, vagy kimagasló eseményeket az élettől, mindössze azt, hogy lássam az unokáimat, és megölelhessem őket.
Tudod nekem az agyamban több lágyult agyrész van, melyek míg külön külön vannak addig kezelhetőek valamelyest, de ha összeérnek, akkor eljött a pusztulás a fejemben, a leépülés. Nem akarom, hogy ezt bárki érezze, vagy mélyen belegondoljon, Nem akarom, hogy sajnáljanak, vagy szánakozzanak rajtam. Amikor ez eljön szépen elvonulok a világ zajától, és mint az elefántok elleszek magamban. Addig viszont minden percet a humor és az élet vidámsága kell átjárjon. Nem éreztetem senkivel mi van belül, mekkora fájdalom, és kétségbeesés, mert akkor talán küzdeni sem tudnék a holnapért. A borús perceket meghagyom a legvégére. Majd írok egy naplót, hogy milyen volt, mint a hajósok, s ottmarad majd egy homokos tengerparton. De addig élni, nevetni és örülni, kell, mert a nap felkel, s beragyogja sugara az életet. Várom a nagy pillanatot, hogy a lányom vagy a fiamék lesznek hamarabb utóddal megáldott család. Nekem mindegy, mert mindkettőt szeretem, és imádom Őket. Minden nap eszem egy kanál mézet, hogy érezzem az édes ízt a számban, ha a nap folyamán bánat ér, a reggel édes íze megtörje a rosszat. Apró dolgokat, örömöket gyűjtök, hogy összeállhassanak egy nagy egész örömmé, hogy azt érezzem létem és életem nem volt hiába, s a kaszást már többször kijátszva, valóban győztes vagyok az élet igazi királya.
Vannak dolog, melyek szomorúak, de azokat egy másik rekeszbe teszem, ezek edzik a szívemet, ha végig gondolom őket. Nem hagyom, hogy valamikor is túl nőjenek a lelkemen, mert akkor elhatalmasodnak, és legyűrnek.
A pszichiáterem azt mondja nagyon összetett a gondolkodásom, és a személyiségem is nagyon sokrétű, talán ezért állom ki az idő újabb és újabb csapását. Remélem vége a csapkodásnak, és csend lesz jó darabig. Barátságos őszinte öregedő hölgy vagyok, jó szándékkal, és jó akarattal, nyílt szívvel. Nem vagyok irigy, és féltékeny senki sikerére, örömére. Van nekem is a sok mindenből elég. Nem kívánom, hogy még a másé is a nyakamba szakadjon. Megelégszem azzal, ami van, s próbálok jól sáfárkodni vele.
Na ennyi.
Olvaslak, mert ifjú korod ellenére túl sok árnyék vetült arra az életre, melynek még a buliról, örömökről, szórakozásról, és gondtalan napfényes dolgokról kellene szólnia. Neked még élni kellene bele a nagyvilágba, és nem agyalni komoly dolgokon. Azt hagyni kellene a felnőttekre, akik már edzettebbek, és jobban tűrik a bajokat.
Kívánom, hogy csak a napos oldal jusson ezután, s fény, derű járjon feléd A komor felhők még jó pár évig kerüljenek nagyon messze. Az eső is óvatosan hulljon ifjú fejedre, és szívedre, csak annyira tudd milyen az idő amelyben élsz. Vigyázz magadra, és húgodra. az ajánlatom még mindig áll amit egyszer tettem. Mondom egyszerű jó akaratú ember vagyok. Légy jó, és maradj ilyen kedves fiú. Üdv és puszi Éva.

Szia Éva!

Értem... Ismerős, én is küzdöttem hátrányokkal, tudom milyen. Szerintem is fontos, hogy valaki legyen kedves személyiség! Még mindig csodállak az erődért és a kitartásodért! Ami nem öl meg, tényleg megerősít... Ezt valamennyire én is tapasztalom. Igen, mindig fizetnünk kell valamivel valamiért! Mi is sokat szenvedtünk, de azáltal megtanultuk megbecsülni a legkisebb jót is. Más lett az értékrendünk is, talán erősebbek is lettünk, mert muszáj volt annak lenni! Tetszik a hasonlatod, ami az uborkát és az édes falatot illeti. Sokszor én is ízekhez hasonlítom az élet szakaszait, attól függ, milyen a helyzet. Örülök, hogy ott van Neked az Édesanyád és a Gyerekeid! Fontos, hogy legyen, ami/aki örömet okoz az embernek. Értelek. Én a Hugommal és Apuval vagyok úgy, ahogy Te az Édesanyáddal és a Gyerekeiddel. Néha én is úgy vagyok, hogy már nem nagyon érdekel, mi lesz tovább, de aztán mindig rájövök, hogy nem szabad így hozzáállni, hiszen fiatal vagyok és a Hugom is rólam vesz példát, nem mutathatok Neki rossz példát!
"Tudod nekem az agyamban több lágyult agyrész van, melyek míg külön külön vannak addig kezelhetőek valamelyest, de ha összeérnek, akkor eljött a pusztulás a fejemben, a leépülés. Nem akarom, hogy ezt bárki érezze, vagy mélyen belegondoljon, Nem akarom, hogy sajnáljanak, vagy szánakozzanak rajtam." Megértelek! Ami pedig a vidámságot és azt illeti, hogy nem mutatod mi van belül, szintén egyetértek. Én is igyekszem így tenni, de sokszor nem sikerül. "A borús perceket meghagyom a legvégére. Majd írok egy naplót, hogy milyen volt, mint a hajósok, s ottmarad majd egy homokos tengerparton. De addig élni, nevetni és örülni, kell, mert a nap felkel, s beragyogja sugara az életet." Szépen leírtad! Nem tudom, honnan van ennyi erőd...! Minden tiszteletem a Tiéd! Igen... én is úgy gondolom, hogy a bánat már megedzett valamennyire. Én is próbálom különválasztani a rossz dolgokat, de néha nem sikerül.

Én is remélem, hogy mostmár csend lesz és nyugodt lehetsz!! Szerintem is barátságos és őszinte vagy, ez már feltűnt régen. Tényleg minden jót kívánok Neked! Mostmár remélem, nem lesz baj!


Tényleg köszönöm, hogy olvasol és mindig írsz is pár jó szót, tanácsokat, stb. Igen, sokminden ért már, de mindig próbáltam arra gondolni, hogy vannak, akiknek rosszabb. Valahogy így próbáltam átvészelni. A mai napig is próbálom így szemlélni a helyzetemet, de egyre csak azt érzem, hogy nem sikerül. Buli és öröm szerencsére nekem is jut, de tény, hogy nem annyi, mint másnak, az átlagnak. Az utóbbi időben tényleg nem jutott belőle. Na igen, az agyalás tényleg nem tesz jót. Bizonyíték rá a múltkori rosszullét is ugye... Azóta próbálok kevesebbet agyalni.

Köszönöm szépen, én is csak jót kívánok!!

Igyekszem vigyázni magamra, de inkább a Hugomra kell, Ő azért nálam is sérülékenyebb.

Köszönöm/köszönjük az ajánlatot! Tudom, hogy jószándékkal mondtad és köszönjük.


Köszönöm! Jó leszek!:-)

Puszi!
2011. október 24. 21:42

megtekintés Válasz erre: - 2011. október 24. 17:21

Szia Éva!

Nincs mit! Én is köszönöm, hogy mindig olvasol:-) Igen, azt látom, hogy sorstársak vagyunk valahol... Nem semmi, amiken keresztül kellett menned! Nálam is ez van! ...hogy néha kiráz a hideg, ha visszagondolok dolgokra, de van, amit úgy-ahogy már sikerült helyretenni magamban. Persze, az idő mindig segít valamennyit.

Az látszik is, hogy mérhetetlen erő van Benned! Ezért is mondtam, hogy megdöbbentett a történeted és csak csodálkozom, hogy mennyi erő volt Benned! Engem is értek nagyon rossz dolgok, de valahogy kibírtam, viszont amiken Te átmentél, szerintem én feladtam volna:S Pedig nem vagyok olyan, de... szóval nehéz lehetett. Stratégia kisasszony? :-) Hm... na igen, az előzmények nagyon nehéz dolgok voltak. Szerintem is győztes vagy, mert egyszer sem adtad fel, pedig nem lehetett könnyű, sőt...

Nincs mit!


Puszi

Szia !

Tudod mindig világ életemben küzdöttem valamilyen hátránnyal, amelyet mindig le kellett győznöm. Nem voltam gazdag család gyermeke, nem voltam tehetséggel megáldott egyén, szépségem sem söpörte el, és nyűgözte le soha a környezetemet, így mindig azt az előnyt lovagoltam meg, amelyet magamnak tapostam ki. Ilyen volt a tanulás, az olvasás, vagy a művészetek ismerete mélyebben.Inkább arra fektettem hangsúlyt, hogy a személyiségem legyen megnyerő, elbűvölő. Igen a harcok és küszködések is azt bizonyítják, hogy a szervezést és a lebonyolítást mesterfokon tudom intézni. Mindig a megoldandó feladatra koncentrálok, és igyekszem a megoldást a lehető legrövidebb úton és időben elérni. Nem könnyű, és nem egyszerű, de itt vagyok kivitelezhető. Sok kín, sírás, és szenvedés ami ezzel jár, de mindig fizetünk valamivel valamiért. Ezért is szoktam mondani számomra az élet egy nagy ecetes uborka, s én ezt az uborkát próbálom lenyelni mosolyogva, vidáman, mintha édes falat lenne. S néha néha ebbe az ecetes falatba belefolyik a könnyem sós íze is, de tudom ennem kell, hogy minél hamarabb vége legyen, s választhassak egy édesebb falatot, ha sikerül. Számomra az örömet az édesanyám, és a gyermekeim jelentik. Az édesanyám nyugalma és ápoltsága a legnagyobb dolog, ami még megadhatok neki, így ha lehet erő felett is megteszek érte bármit. Másik a lányom és a fiam boldogsága, amelyek egyformán fontosak, és értük is kimennék a világból, vagy mindent de mindent feladnék, ha azzal segítenék. Nem kérhetnek olyat, amit ne tennék meg emberi körülmények között. A saját életem az már olyan amilyen. Nem várok és nem remélek már nagy dolgokat, vagy kimagasló eseményeket az élettől, mindössze azt, hogy lássam az unokáimat, és megölelhessem őket.
Tudod nekem az agyamban több lágyult agyrész van, melyek míg külön külön vannak addig kezelhetőek valamelyest, de ha összeérnek, akkor eljött a pusztulás a fejemben, a leépülés. Nem akarom, hogy ezt bárki érezze, vagy mélyen belegondoljon, Nem akarom, hogy sajnáljanak, vagy szánakozzanak rajtam. Amikor ez eljön szépen elvonulok a világ zajától, és mint az elefántok elleszek magamban. Addig viszont minden percet a humor és az élet vidámsága kell átjárjon. Nem éreztetem senkivel mi van belül, mekkora fájdalom, és kétségbeesés, mert akkor talán küzdeni sem tudnék a holnapért. A borús perceket meghagyom a legvégére. Majd írok egy naplót, hogy milyen volt, mint a hajósok, s ottmarad majd egy homokos tengerparton. De addig élni, nevetni és örülni, kell, mert a nap felkel, s beragyogja sugara az életet. Várom a nagy pillanatot, hogy a lányom vagy a fiamék lesznek hamarabb utóddal megáldott család. Nekem mindegy, mert mindkettőt szeretem, és imádom Őket. Minden nap eszem egy kanál mézet, hogy érezzem az édes ízt a számban, ha a nap folyamán bánat ér, a reggel édes íze megtörje a rosszat. Apró dolgokat, örömöket gyűjtök, hogy összeállhassanak egy nagy egész örömmé, hogy azt érezzem létem és életem nem volt hiába, s a kaszást már többször kijátszva, valóban győztes vagyok az élet igazi királya.
Vannak dolog, melyek szomorúak, de azokat egy másik rekeszbe teszem, ezek edzik a szívemet, ha végig gondolom őket. Nem hagyom, hogy valamikor is túl nőjenek a lelkemen, mert akkor elhatalmasodnak, és legyűrnek.
A pszichiáterem azt mondja nagyon összetett a gondolkodásom, és a személyiségem is nagyon sokrétű, talán ezért állom ki az idő újabb és újabb csapását. Remélem vége a csapkodásnak, és csend lesz jó darabig. Barátságos őszinte öregedő hölgy vagyok, jó szándékkal, és jó akarattal, nyílt szívvel. Nem vagyok irigy, és féltékeny senki sikerére, örömére. Van nekem is a sok mindenből elég. Nem kívánom, hogy még a másé is a nyakamba szakadjon. Megelégszem azzal, ami van, s próbálok jól sáfárkodni vele.
Na ennyi.
Olvaslak, mert ifjú korod ellenére túl sok árnyék vetült arra az életre, melynek még a buliról, örömökről, szórakozásról, és gondtalan napfényes dolgokról kellene szólnia. Neked még élni kellene bele a nagyvilágba, és nem agyalni komoly dolgokon. Azt hagyni kellene a felnőttekre, akik már edzettebbek, és jobban tűrik a bajokat.
Kívánom, hogy csak a napos oldal jusson ezután, s fény, derű járjon feléd A komor felhők még jó pár évig kerüljenek nagyon messze. Az eső is óvatosan hulljon ifjú fejedre, és szívedre, csak annyira tudd milyen az idő amelyben élsz. Vigyázz magadra, és húgodra. az ajánlatom még mindig áll amit egyszer tettem. Mondom egyszerű jó akaratú ember vagyok. Légy jó, és maradj ilyen kedves fiú. Üdv és puszi Éva.
 
2011. október 24. 17:21

megtekintés Válasz erre: Divi Éva - 2011. október 24. 01:51

Szia Gyuszkó !

Köszönöm, hogy olvastál. Talán ezért is írtam, hogy mi valahol a bajokban sorstársak vagyunk. Nem volt könnyű, s ha belegondolok, még ma is borzongok a dolgok lelki oldala végett, de mára már sok minden megemésztődött, vagy kicsit jobban a helyére került. Ezekből is tudom, hogy elfelejteni semmilyen fájdalmat nem felejtünk, csak idővel másabb lesz. Az idő soha nem kevés, de ahogyan feldolgozódik bennünk a dolog enyhül. Fáj, mert fájni is fog mindig, csak másképp. Azt hiszem mérhetetlen emberi erőt tudok, vagy vagyok képes összpontosítani, ha baj van, vagy megoldás szükséges bármilyen dologra. Van egy katona tiszt ismerősöm aki csak stratéga kisasszonynak hív. Számomra kedves a megszólítás, csak ezért igen keményen megdolgoztam sajna. Nincs mit tagadni ez volt a hadak útja, s úgy érzem győztesen kerültem ki az élet és halál csatájából. Még egyszer köszi, hogy olvastál ! Puszi Éva.

Szia Éva!

Nincs mit! Én is köszönöm, hogy mindig olvasol:-) Igen, azt látom, hogy sorstársak vagyunk valahol... Nem semmi, amiken keresztül kellett menned! Nálam is ez van! ...hogy néha kiráz a hideg, ha visszagondolok dolgokra, de van, amit úgy-ahogy már sikerült helyretenni magamban. Persze, az idő mindig segít valamennyit.

Az látszik is, hogy mérhetetlen erő van Benned! Ezért is mondtam, hogy megdöbbentett a történeted és csak csodálkozom, hogy mennyi erő volt Benned! Engem is értek nagyon rossz dolgok, de valahogy kibírtam, viszont amiken Te átmentél, szerintem én feladtam volna:S Pedig nem vagyok olyan, de... szóval nehéz lehetett. Stratégia kisasszony? :-) Hm... na igen, az előzmények nagyon nehéz dolgok voltak. Szerintem is győztes vagy, mert egyszer sem adtad fel, pedig nem lehetett könnyű, sőt...

Nincs mit!


Puszi
2011. október 24. 01:51

megtekintés Válasz erre: - 2011. október 23. 23:30

Kedves Éva!

Megdöbbentett az írásod! Nem tudok szóhoz jutni, ne haragudj. Le a kalappal Előtted, hogy mindezt végig tudtad csinálni!

Ment a szavazat és a valóságpont is!

Minden jót!

Gyuszkó

Szia Gyuszkó !

Köszönöm, hogy olvastál. Talán ezért is írtam, hogy mi valahol a bajokban sorstársak vagyunk. Nem volt könnyű, s ha belegondolok, még ma is borzongok a dolgok lelki oldala végett, de mára már sok minden megemésztődött, vagy kicsit jobban a helyére került. Ezekből is tudom, hogy elfelejteni semmilyen fájdalmat nem felejtünk, csak idővel másabb lesz. Az idő soha nem kevés, de ahogyan feldolgozódik bennünk a dolog enyhül. Fáj, mert fájni is fog mindig, csak másképp. Azt hiszem mérhetetlen emberi erőt tudok, vagy vagyok képes összpontosítani, ha baj van, vagy megoldás szükséges bármilyen dologra. Van egy katona tiszt ismerősöm aki csak stratéga kisasszonynak hív. Számomra kedves a megszólítás, csak ezért igen keményen megdolgoztam sajna. Nincs mit tagadni ez volt a hadak útja, s úgy érzem győztesen kerültem ki az élet és halál csatájából. Még egyszer köszi, hogy olvastál ! Puszi Éva.
 
2011. október 23. 23:30
Kedves Éva!

Megdöbbentett az írásod! Nem tudok szóhoz jutni, ne haragudj. Le a kalappal Előtted, hogy mindezt végig tudtad csinálni!

Ment a szavazat és a valóságpont is!

Minden jót!

Gyuszkó
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: