Bio-Horoszkóp
2011. október 29. - Látogatók száma: 87
"Az asztrológia bírálói szinte kivétel nélkül a csillagokról és azok hatásairól beszélnek. Ugyan hogyan is lehetne a különböző távolságokra lévő - csillagképeknek kikiáltott - égitesteknek bármilyen hatása a földi emberre? - teszik fel a kérdést. Akihez közel áll ez a téma és el is mélyedt benne, az egy idő után rájön, hogy az asztrológia nem a csillagokról és nem is a Naprendszer bolygóiról szól. Az asztrológia az egyetemes nyelvről, a matematikáról és azon belül a szögekről szól. Az tény, hogy az asztrológia 12 cikkre osztotta a Föld Nap körül megtett körét, és a 12 cikket valamiről el kellett nevezni. De a csillagképek pusztán névadói az egyes körcikkeknek. Hogy miért pont 12 részre kell felosztani? A világ harmóniára, egyensúlyra törekszik, ez nyilvánvaló. A világot felépítő erő számára a 120 fokos szög harmonikus a 90 fokos szög nem harmonikus. Az a rács, ami átszövi a mindenséget 120 fokos szögek mentén jön létre. Gondoljunk a hókristály 120 fokos szögeire, vagy akár a méhek építette lép sejtjeire. Ha ezekre a hatszögábrákra négyszögeket húznánk, akkor pedig az aranymetszést kapnánk (1:1,62), ami szintén a harmónia megnyilvánulása, és ami szinte mindenhol meg is figyelhető a természetben. Gondolhatunk itt a saját csontvázunkra is. Az egymással harmóniában lévő (vagyis 120 fokban lévő) körcikkek (pl.: mérleg, vízöntő, ikrek levegős hármasa) hasonló szerepeknek feleltethetők meg itt, a fizikai valóságban. Hogy ki határozta meg, hogy ebben a világban mi legyen harmonikus és mi diszharmonikus? …nyilván az, aki ezt az egész működő rendszert megteremtette. Minden további kérdés csakis neki irányulhat. "
Idézet:
"Az asztrológia bírálói szinte kivétel nélkül a csillagokról és azok hatásairól beszélnek. Ugyan hogyan is lehetne a különböző távolságokra lévő - csillagképeknek kikiáltott - égitesteknek bármilyen hatása a földi emberre? - teszik fel a kérdést. Akihez közel áll ez a téma és el is mélyedt benne, az egy idő után rájön, hogy az asztrológia nem a csillagokról és nem is a Naprendszer bolygóiról szól. Az asztrológia az egyetemes nyelvről, a matematikáról és azon belül a szögekről szól. Az tény, hogy az asztrológia 12 cikkre osztotta a Föld Nap körül megtett körét, és a 12 cikket valamiről el kellett nevezni. De a csillagképek pusztán névadói az egyes körcikkeknek. Hogy miért pont 12 részre kell felosztani? A világ harmóniára, egyensúlyra törekszik, ez nyilvánvaló. A világot felépítő erő számára a 120 fokos szög harmonikus a 90 fokos szög nem harmonikus. Az a rács, ami átszövi a mindenséget 120 fokos szögek mentén jön létre. Gondoljunk a hókristály 120 fokos szögeire, vagy akár a méhek építette lép sejtjeire. Ha ezekre a hatszögábrákra négyszögeket húznánk, akkor pedig az aranymetszést kapnánk (1:1,62), ami szintén a harmónia megnyilvánulása, és ami szinte mindenhol meg is figyelhető a természetben. Gondolhatunk itt a saját csontvázunkra is. Az egymással harmóniában lévő (vagyis 120 fokban lévő) körcikkek (pl.: mérleg, vízöntő, ikrek levegős hármasa) hasonló szerepeknek feleltethetők meg itt, a fizikai valóságban. Hogy ki határozta meg, hogy ebben a világban mi legyen harmonikus és mi diszharmonikus? …nyilván az, aki ezt az egész működő rendszert megteremtette. Minden további kérdés csakis neki irányulhat. "
Az vàltozik csak a különbözö idöszakokban, h. melyikeket làthatjuk èjszaka, ès melyikek vannak a nappali ègbolton.
Nappal nem làtjuk a csillagokat, de attòl mèg ugyanùgy ott vannak. Semmi sem teszi az egyik v. màsik csillagkèpet uralkodòvà, ès nem nyomja el addig a többi hatàsàt.
Amikor derengeni kezd, h. a különbözö csillagkèpek feltünèse ès eltünèse csak egy illùziò, akkor a csillagok helyett elövesznek egy ègi ràcsozatot. Az a lènyeg csak, h. elèg misztikus legyen.
Egy ilyen ràcsozat azèrt sem hathat a horoszkòpnak megfelelöen, mert a Föld nem ugyanazon a "helyen" jàr körbe-körbe az Univerzumban, hanem az egèsz Naprendszerrel együtt a Tejùt központja körül is körbevàndorol.
Tehàt, pl. az idèn novemberben egèszen màs helyen van, mint a tavalyi v. a jövö èvi novemberben, ezèrt nem tartozhatnànak minden èvben egyforma tulajdonsàgok pl. a novemberhez, ha ezeket egy rögzìtett ràcsozatban elfoglalt helyzet hatàroznà meg.