Kutyafül, avagy gyógyír sokmindenre
2011. november 9. - Látogatók száma: 74
Üdv a klubban! Én nem annyira kutyapárti vagyok, de nagyon jó kis történet. (Azt hiszem csak a kényelmem miatt, vagyok a macskák pártján - ők elvannak magukban is -; a szeretet, amit adnak neked, viszont törődést is kíván, amihez meg idő kellene... Önző dolog , de tudom a határaimat. Így marad a macska!) Meg tudlak érteni!
Üdv,
Pinokkió
Válasz erre: Pinokkió
Szia Böbi!
Üdv a klubban! Én nem annyira kutyapárti vagyok, de nagyon jó kis történet. (Azt hiszem csak a kényelmem miatt, vagyok a macskák pártján - ők elvannak magukban is -; a szeretet, amit adnak neked, viszont törődést is kíván, amihez meg idő kellene... Önző dolog , de tudom a határaimat. Így marad a macska!) Meg tudlak érteni!
Üdv,
Pinokkió
Köszönöm!
Nekem is volt egy cicám, nagyon szerettem. Kedvenc szórakozása volt a szemben lévő kutyaszomszéd bosszantása, de a közlekedési szabályokat sajnos nem ismerte. Azóta a szomszédok cicáiban gyönyörködöm. Igaz, csak messziről, mert az én két "fenevadam" őrülten komolyan veszi a hivatását.
Hogy Te önző nem vagy, azt biztosan tudom, mert ha így lenne, nem tartanál cicust.
Üdv: Böbi