Az író halála, avagy kiugrik a nyúl a bokorból...

Válasz erre: bokorur

Tisztel Éva!
Jól érzi. Űr maradt Moszkvában. Mindamellett, "A hattyú halálában", az ifjú titánok gyorsan feledtetik Jevgenyij Aljucsevet.
Bokor

Éppen elégszer sulykolták belénk, hogy minden ember pótolható,... de ez valahol azért sántít. Nem hiszem, hogy ne asszociálnánk egyes személyre, ha felfedezünk némi stílusbeli hasonlóságot az írásaiban. Akkor is azonosulunk a régivel, ha az már új, vagy az újjal, ha az még a régi. Mi változott?... A személy? A stílus? A mondanivaló?
Egy történet attól érdekes vagy sem, hogy ki írja... más tollából lehet, nem ugyanaz, mégoly nagy is az igyekezet.

Válasz erre: zsoltne.eva

Számomra ebből a történetből az jön le, hogy a valamikori népszerű író, sokak kedvence eltűnik egyszer csak a színről. A távozása nagy űrt hagy maga után, amit valamivel pótolni szükséges. Nem tudom miért gondolom, de több van a sorok mögött.
Olyan érzéseket ébreszt bennem egy-egy írás, mint a jelenlegi is, hogy közöttünk van valamilyen formában, és mégsem ugyanaz. Emlékszem, amikor azt olvastam egy régi írásából, hogy valami maradandót szeretne magából adni a gyerekeinek...
Na mindegy, reméljük letisztul majd bennem előbb, vagy utóbb. :-)

Üdv: Éva

Tisztel Éva!
Jól érzi. Űr maradt Moszkvában. Mindamellett, "A hattyú halálában", az ifjú titánok gyorsan feledtetik Jevgenyij Aljucsevet.
Bokor

Számomra ebből a történetből az jön le, hogy a valamikori népszerű író, sokak kedvence eltűnik egyszer csak a színről. A távozása nagy űrt hagy maga után, amit valamivel pótolni szükséges. Nem tudom miért gondolom, de több van a sorok mögött.
Olyan érzéseket ébreszt bennem egy-egy írás, mint a jelenlegi is, hogy közöttünk van valamilyen formában, és mégsem ugyanaz. Emlékszem, amikor azt olvastam egy régi írásából, hogy valami maradandót szeretne magából adni a gyerekeinek...
Na mindegy, reméljük letisztul majd bennem előbb, vagy utóbb. :-)

Üdv: Éva