Az anya (2)
2011. december 27. - Látogatók száma: 67
Hát igen, a szülő, aki szereti a gyermekét így gondolkodik. Nem pánikol, és az első ijedségen túljutva már a tettek mezejére lép...
Az élet olyan helyzetek elé állít bennünket, amire nem lehet idejekorán felkészülni. Így volt ezzel az én anyám, és én is így voltam az én lányommal. Helyzet volt, amit meg kellett oldani. És ahogy anyám annak-idején állt a dolgokhoz velem kapcsolatban, úgy álltam én is a helyzet magaslatán akkor, amikor ennek megelőzésére volt szükség a lányom esetében.
Egyik sem hasonlít ehhez a történethez a kimenetelét illetően, de mint lehetségest előrevetített és a fontos lépést a szülő támogatása mellett mégis csak a gyerek (lány) hozta meg. A lány azzal, hogy elmondta (megírta), az anya pedig, hogy segített.
Jó a cikked! :-)
Éva
Válasz erre: zsoltne.eva
Kedves Zsomwin!
Hát igen, a szülő, aki szereti a gyermekét így gondolkodik. Nem pánikol, és az első ijedségen túljutva már a tettek mezejére lép...
Az élet olyan helyzetek elé állít bennünket, amire nem lehet idejekorán felkészülni. Így volt ezzel az én anyám, és én is így voltam az én lányommal. Helyzet volt, amit meg kellett oldani. És ahogy anyám annak-idején állt a dolgokhoz velem kapcsolatban, úgy álltam én is a helyzet magaslatán akkor, amikor ennek megelőzésére volt szükség a lányom esetében.
Egyik sem hasonlít ehhez a történethez a kimenetelét illetően, de mint lehetségest előrevetített és a fontos lépést a szülő támogatása mellett mégis csak a gyerek (lány) hozta meg. A lány azzal, hogy elmondta (megírta), az anya pedig, hogy segített.
Jó a cikked! :-)
Éva
Zsomwin