Nyomorultul 2.
2012. január 21. - Látogatók száma: 61
Engem is megfogott ez az írás. Több szempontból is felkeltette az érdeklődésemet. Úgy is, mint a szenvedő alany, akiről szól. A barát, aki nem mulasztja el meglátogatni, és a beteg ember gondolatai, amit leír és átad a barátnak...
Igen, megpróbálom megérteni egészen addig, amíg képes kifejezni, hogy mi, miért történik. A folyamatot próbálom elképzelni, mire képes az ember, amíg még annak érzi magát. A teste is az övé, de mint kívülálló szemléli saját magát... nem akarok ebbe gondolni és mégis. Honnan ez az erő, mint onnan, hogy emberek vagyunk, még akkor is, ha bizonyos értelemben tehetetlenek, kiszolgáltatottak. A szörnyű, sanyarú sorsban is megkeresve az emberi, társas kapcsolatot, amire mindenkinek szüksége van...
Hogy a barát után végül kihez került ez a memorandum, ha meg is fordul a fejemben, és hajt a kíváncsiság a cikkíró személye iránt, nem ez a lényeg.
Üdv.
Éva
Kedves Cikkíró!
Engem is megfogott ez az írás. Több szempontból is felkeltette az érdeklődésemet. Úgy is, mint a szenvedő alany, akiről szól. A barát, aki nem mulasztja el meglátogatni, és a beteg ember gondolatai, amit leír és átad a barátnak...
Igen, megpróbálom megérteni egészen addig, amíg képes kifejezni, hogy mi, miért történik. A folyamatot próbálom elképzelni, mire képes az ember, amíg még annak érzi magát. A teste is az övé, de mint kívülálló szemléli saját magát... nem akarok ebbe gondolni és mégis. Honnan ez az erő, mint onnan, hogy emberek vagyunk, még akkor is, ha bizonyos értelemben tehetetlenek, kiszolgáltatottak. A szörnyű, sanyarú sorsban is megkeresve az emberi, társas kapcsolatot, amire mindenkinek szüksége van...
Hogy a barát után végül kihez került ez a memorandum, ha meg is fordul a fejemben, és hajt a kíváncsiság a cikkíró személye iránt, nem ez a lényeg.
Üdv.
Éva