Nyomorultul 17.
2012. január 30. - Látogatók száma: 68
Köszönjük, hogy megosztottad velünk naplóját.
Köszönjük, hogy megosztottad velünk naplóját.
támogatóink
Köszönjük, hogy megosztottad velünk naplóját.
2012. január 30. - Látogatók száma: 68
Online felhasználók:
Csevegő partnerek:
Elolvastam egy szuszra, elejétől a végéig. Én Téged érezlek Katának, de lehet tévedek. Nagyon megható történet, a Hoppárézimi c. könyvet juttatta eszembe. Nincs annál borzalmasabb, mint amikor a tudat ép, de a test nem szolgálja a tudatot. A kiszolgáltatottság, megalázottság érzés. Mindemellett a megélt boldogságot olvasva ezek a másnak talán apró örömök hatalmas boldogsággá nőnek. A küzdelem, amiken Attila átment és soha nem adta fel, mindennél többre becsülendő. Sorai erőt adnak a csüggedőknek és bátorságot a betegeknek.
Köszönjük, hogy megosztottad velünk naplóját.
Az apró örömöket, amikről említést teszel, mi, egészségesek nem is mindig ismerjük fel. Természetesnek vesszük, hogy mindent elérhetünk, akár fizikailag, akár lelkileg. A szellemiség, ami tulajdonképp meghatározza a jellemet, leginkább azokban lobog, akik szinte folyamatosan, tőlük független kudarcokba ütköznek.
Hogy a történetben ki, kicsoda... Mikor ír valaki, minden szereplő ő maga. Különben hiteltelen. :)
Örültem neked, köszönlek!
Szeretettel
Zsomwin