A koldus (avagy minden relatív)

Igazad van, az őszinteség megható. De képzeld el, hogy a Délinél jártam én is így. A hölgy, aki kért pár forintot kiflire, meg egy pohár tejre, a kapott pénzzel bement a kisboltba a partnerével, majd kisvártatva, mindketten kiflit majszolgatva jöttek ki, kezükben egy-egy dobozos tejjel. Megvallom, nem volt apróm, és egy ezrest adtam, így telt két doboz tejre is... :)

Sziasztok. Rövid leszek. A múlt héten Újpesten az egyik lámpánál állt egy csöves. Mellén méretes kartonlappal, amire ez volt írva: ITALRA KÉREK. Majdnem mindenki a kezébe nyomott valamit mert őszinte volt és éreztette az emberekkel hogy neki az fontosabb mint másnak a kenyér. Vagy adjunk vagy ne, de soha ne bíráljunk. Egyébként nagyon jó írás. Köszi.