újabb események régebbi események további események
09:22
wXavBLqjCthMSuKG regisztrált a weboldalra
12:27
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:26
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:01
Pinupduzk regisztrált a weboldalra

Hogy éld meg, hogyan tanuld meg?

2012. február 1. - Látogatók száma: 140

megtekintés Válasz erre: Pumukli56

Részben igazad van de mégis engedj meg egy gondolatot. Nekem elég az, ha ellenségeimnek nem pofonokat osztogatok hanem egy békés mosolyt. A többi legyen az ő gondjuk.

Az a mosoly nálam a szánalom, egy elkeseredett mosoly. De hidd el többet ne tégy az ellenségeidért (sőt én technikákat tanultam, hogy ha eszembe jutnak, akkor hogyan váltsak a körön belüliekre). Az időd véges, így a szereteted is az (ne hidd, hogy végtelen; az DI-nek van). Nem mindegy kire szánod azt, amivel rendelkezel. Ráadásul minél közelebb van valaki hozzád, annál kisebb energiádba kerül neki adnod, és minél messzebb van, annál nagyobba. Ez sima fizika. Igen..., legyen az ő gondjuk...

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Sziasztok!
Jó téma.
Szerintem alapjaiban van igazsága gyógyítónak, de egyben téved.
Én ezt magamnak úgy fogalmazom meg, hogy a "szeretet köre" (koncentrikus körök, egyre beljebb egyre közelebb lévő emberek vannak, ezzel együtt bekerülnek a "bizalom körébe"). Aki nálam ezeken belül vannak, azok fontosak nekem. Aki ezeken kívül léteznek, azok semlegesek (a végtelen távolba helyezem el az ellenségeimet). Tehát az ellenségeimet nem akarom szeretni, kívül helyezem a körömön őket, és éljék az életüket nélkülem (és igenis bizalmatlan vagyok velük). A szeretetemből pedig 1%-nyit sem szeretnék rájuk pazarolni (a végtelen távolság ami köztünk áll, túl nagy energiát venne el a szeretteimtől), azt a szeretteimnek szeretném 100%-ban adni. (Ha az ellenségeimre gondolok, maximum a szánalom jut eszembe, de ilyen gondolatok közben gyorsan meg is próbálok valaki és valami pozitívra gondolni, mert a "gonosz" leszívja az energiámat.) Én ezt kb. így építettem fel, és hibásnak tartom, ha azokat próbáljuk megjavítani (szeretettel elárasztani), akik nem érdemesek rá, azok helyett, akik szívünkhöz közel állnak. Nekik így is kevés van, ebben a mai világban...
Pinokkió

Részben igazad van de mégis engedj meg egy gondolatot. Nekem elég az, ha ellenségeimnek nem pofonokat osztogatok hanem egy békés mosolyt. A többi legyen az ő gondjuk.
Sziasztok!
Jó téma.
Szerintem alapjaiban van igazsága gyógyítónak, de egyben téved.
Én ezt magamnak úgy fogalmazom meg, hogy a "szeretet köre" (koncentrikus körök, egyre beljebb egyre közelebb lévő emberek vannak, ezzel együtt bekerülnek a "bizalom körébe"). Aki nálam ezeken belül vannak, azok fontosak nekem. Aki ezeken kívül léteznek, azok semlegesek (a végtelen távolba helyezem el az ellenségeimet). Tehát az ellenségeimet nem akarom szeretni, kívül helyezem a körömön őket, és éljék az életüket nélkülem (és igenis bizalmatlan vagyok velük). A szeretetemből pedig 1%-nyit sem szeretnék rájuk pazarolni (a végtelen távolság ami köztünk áll, túl nagy energiát venne el a szeretteimtől), azt a szeretteimnek szeretném 100%-ban adni. (Ha az ellenségeimre gondolok, maximum a szánalom jut eszembe, de ilyen gondolatok közben gyorsan meg is próbálok valaki és valami pozitívra gondolni, mert a "gonosz" leszívja az energiámat.) Én ezt kb. így építettem fel, és hibásnak tartom, ha azokat próbáljuk megjavítani (szeretettel elárasztani), akik nem érdemesek rá, azok helyett, akik szívünkhöz közel állnak. Nekik így is kevés van, ebben a mai világban...
Pinokkió
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: