Rossz tanár - jó tanár

Én még a dárkos korszakokban is a ragyogásokra emlékszem. Hiszen azt a visszaemlékezési gondolatmenet is alaposabban fényezi.
Ez a tanár téma mivel már nálam itt 1x régen lefutott nem elemzem bővebben.
Én még a másképp gondolkozást nem megszokott időben jártam eme jeles intézményekbe. Mégis a tantestület jelentős része titkoltan támogatva állt ki igazat adva. Például általános iskolában amikor megfosztottak a fehér ruhás piros nyakmerevségtől mert kijelentettem egy csoportba sorolva Sztálint és Hitlert, magyarázatként a hatalmi tömeggyilkolásra csak a számadatok és irányelvek különbségi változatai alapján. Persze amikor mint E.T. a ruszlik is hazatértek a elvettet kocka fordult. Szóval a lényeg úgy is holtáig tanul mindenki ha akar ha nem.
Rossz tanár nincs csak a információhalmaz befogadására nem kellően odafigyelő vagy képtelen deák.
Az iskolákban a tanárok nem azé' vannak hogy a nebuló jeles legyen, hanem átadni a tudást. A nebuló van azé' a oskolában hogy ezt a tanár által adott tudást jelesre szívja magába. Vagy meg szívja csak akkor még nem tudja...
De a szívás az tuti, főleg aki nem aranykanállal a szájában született.
Az meg hogy szimpatikus vagy nem az oktatást végző oly messze mellékes, ha a munkáját becsülettel végzi, és a intézményben mindenki azé' van ott amiért kell. Fújni vagy szívni a TUDÁST.

Úgy látom kellemes emlékeid vannak. :)

Húúú az emlékek csak úgy törnek elő...
Óvónéni ahogy adja a csokis kekszet....
És a tanárnéni ahogy adja belém a tudást...
És én ahogy adnám...
Húsvér dárkos deák....
Húúú... :-)