Az elmaradt verés, avagy kiugrik a nyúl a bokorból...
2012. június 13. - Látogatók száma: 109
Gyakran hallom, hogy egy emberben csak a szerettei (itt a kutya) tartják csak a lelket. Aztán ha azok eltávoznak, akkor már nincs miért tovább élni. Itt most egy ilyen helyzetet írt le, azt hiszem mindkettőnek jobb ez így.
Érzelmes írás, köszönöm, hogy olvashattam.
(Tynak küldök egy vállveregetést azért! Megérdemli.)
Üdv:Ailet
Válasz erre: Ailet
Kedves Bokorur!
Gyakran hallom, hogy egy emberben csak a szerettei (itt a kutya) tartják csak a lelket. Aztán ha azok eltávoznak, akkor már nincs miért tovább élni. Itt most egy ilyen helyzetet írt le, azt hiszem mindkettőnek jobb ez így.
Érzelmes írás, köszönöm, hogy olvashattam.
(Tynak küldök egy vállveregetést azért! Megérdemli.)
Üdv:Ailet
A kutya rész csak egy digressio volt, elkanyarodás a fő mondanivalóról, egy öreg ember szentimentális gondolatainak közvetítése, a rideg világ - és ahogy Éva észrevette -, a halállal való megváltás - kis spiritualitás - gondolatának közvetítése az olvasó felé. Igen, jól érezte, ebben az írásban az érzelmesség volt a lényeg.
Bokor