Elkéstünk!

Szia Joboszi!

Annak örülök igazán, hogy mindaz, amit megismerhettem belőle az a rövid idő alatt, amíg vele együtt lehettem - minden rossz mellett - ami ellen egyikünk sem tehetett, de küzdöttünk, végül így csapódott le benned is, aki pedig olyan közelről, mint én nem ismerhetted őt.
Úgy ahogy mondod Ember volt. Senki más, egyedül a betegség tudta őt legyűrni.

Köszönöm, hogy olvastál!
Éva

Tudod ő volt a maga megtestesült nyugalom.Nagyon hamar megszerettük őt.A természet embere volt.Mindig egyformán viselkedett.Sajnálom, hogy hamar elment ő is közülünk
joboszi