5. parancsolat (szinopszis)
2012. augusztus 22. - Látogatók száma: 62
Az teszi nehézzé egy könyv végig olvasását, amikor már a történet elején a főszereplők élete ilyen módon kisiklott, és ennek nincs vége. Elveszítem irányukban a megértést, a részvétet, még a szánalmat is..., (itt különösen az anya és az apa rossz döntésére gondolok) pedig, ha valaki, én át tudom érezni az ilyen sorsokat...
Köszönöm, hogy feltetted ezt a vázlatot, nem kevésbé érdekelnek a kidolgozott részek, most meg az a bajom, hogy tudom a végét. :-)
Válasz erre: zsoltne.eva
Abban van igazad, hogy mint egy film pereg le a szemem előtt, ha nincs részletekkel megtöltve a történet, vagy olyan, mint egy könyv, melyet olvasás közben, mert nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elvárható lenne, lapozok... türelmetlenné tesz és mielőbb igyekszem a végére érni, átlépek részeket,... várva valami fordulatot, amit az elején elvesztettem, valami jót, mert már csömört érzek a nyomoruktól..., elborzaszt az életük.
Az teszi nehézzé egy könyv végig olvasását, amikor már a történet elején a főszereplők élete ilyen módon kisiklott, és ennek nincs vége. Elveszítem irányukban a megértést, a részvétet, még a szánalmat is..., (itt különösen az anya és az apa rossz döntésére gondolok) pedig, ha valaki, én át tudom érezni az ilyen sorsokat...
Köszönöm, hogy feltetted ezt a vázlatot, nem kevésbé érdekelnek a kidolgozott részek, most meg az a bajom, hogy tudom a végét. :-)