Egy munkatársnőmnek a második férje hozott egy fiút a házasságba, igaz, az anyja neveli. De az új asszony be lett állítva minden ribancnak, pedig nem miatta váltak el. Nem is felhőtlen a kapcsolatuk. Na, ő a másik véglet.
Nem kell messzire mennem a gondolataimban. Én is annak lettem kikiáltva anno a volt férjem második felesége részéről, mégpedig élesben, pedig tőle van két lánya. Az a harmadik (az első) piszkálta a csőrét. Persze ebben ludas lehetett a volt férjem, mert előtte le lett tagadva a gyereke, kvázi, mintha nem is az övé lenne? Mégis elváltak. Vajon miért? Most már az a jó az egészben, hogy soha nem kell látnom őket...
De valahol, ha ilyen körülmények között nő fel egy gyerek, mert elváltak a szülők, ha nem is azonnal, de megmutatkozik a lelki sérülés valamilyen formában... Nem a gyerek tehet erről!
Egy munkatársnőmnek a második férje hozott egy fiút a házasságba, igaz, az anyja neveli. De az új asszony be lett állítva minden ribancnak, pedig nem miatta váltak el. Nem is felhőtlen a kapcsolatuk. Na, ő a másik véglet.
Válasz erre:
Egy munkatársnőmnek a második férje hozott egy fiút a házasságba, igaz, az anyja neveli. De az új asszony be lett állítva minden ribancnak, pedig nem miatta váltak el. Nem is felhőtlen a kapcsolatuk. Na, ő a másik véglet.
De valahol, ha ilyen körülmények között nő fel egy gyerek, mert elváltak a szülők, ha nem is azonnal, de megmutatkozik a lelki sérülés valamilyen formában... Nem a gyerek tehet erről!