Szavak
2013. június 3. - Látogatók száma: 77
Érdekes szójáték. Tetszik, ahogy a fizikai valóságot megpróbálja letükrözni a szavak szintjére, egyben szembeállítja azt. Az első részben az érzések leírhatatlanságára (bizonytalanság érzet) egy igenléssel válaszol önmagának. A második részben ezt fokozza, ellentmondva az első szakasz bevezetésének. A végén (egy pillanatnyi félelem mellett) szinte azt érzem, hogy a szavaknak teremtő erejében bízik (egyben retteg is tőlük).
Elgondolkodtatott. Megint mély írás.
Bokor
Válasz erre: bokorur
Tisztelt János!
Érdekes szójáték. Tetszik, ahogy a fizikai valóságot megpróbálja letükrözni a szavak szintjére, egyben szembeállítja azt. Az első részben az érzések leírhatatlanságára (bizonytalanság érzet) egy igenléssel válaszol önmagának. A második részben ezt fokozza, ellentmondva az első szakasz bevezetésének. A végén (egy pillanatnyi félelem mellett) szinte azt érzem, hogy a szavaknak teremtő erejében bízik (egyben retteg is tőlük).
Elgondolkodtatott. Megint mély írás.
Bokor
Ennél hitelesebb leképezése versemnek, talán még a magam számára sem létezik.
Ön pontosan érzi, tudja, minden szónak jelentése, jelentősége van, és valamilyen belső rend rakja sorba őket, még ha olykor tudattalanul is, szinte áradatként zúdulva rá írójára, és olvasójára egyaránt.
Tisztelettel köszönöm értékelését!
Janó