Filléres emlékeim (7)

Szia Kati!

Arról az oldaladról ismerlek, aki szemtől szembe megmondja a neki nem tetszőt. Ez egy jó tulajdonság, de nem vagyunk egyformák. Ezt nehéz tudomásul venni, de hát... Ez a cikkem is erről szól. Miért érzünk mégis, ha nem is szeretetet, de vonzalmat azon egyes emberek (közösségek) iránt, akiktől a legkevesebb jót kapjuk? Ez számomra mind a mai napig talány. Nem lehet, hogy hasonló, hasonlót vonz? :-)

Puszi,
Éva

Kedves Sanda !
Ne haragudj a hozzá szólásomért, de néha a cikkekhez, olyan nem oda való , megjegyzéseket írsz.egy ideje figyellek. Nem rossz indulatból jegyzem meg, ez a hsz ed amit ide írtál, bocsánat de hülyeségnek tartom.Most éppen ez nagyon zavar.
joboszi

Kedves éva,ugye tudod,mi az a Stockholm szindróma?