Nehéz kérdések!
2014. június 30. - Látogatók száma: 59
Válasz erre: maresz058
Ke4dves Tündér!
Ezért írrtam azt, hogy még átgondolom a lepontozást, még mindig gondolkodom, pontot eddig nem adtam, (ritkán szoktam) .
Ha neked is gondot okoz a pillanatnyi "nem egyetérzés szerinti pontozás, .... akkor nem is tudom van -e értelme ennek az egésznek??????
Maresz
Nekem nem az okoz gondot, hogy hezitálsz a pontozáson, hanem, hogy úgy írod, lepontozás, ami adott esetben egyest is jelenthet. Ha nem értesz egyet a cikkel, vagy a véleménnyel, azt ki lehet fejteni, de ha maga az írás jó, nem lepontozni kell, hanem véleményt cserélni. Esetleg másképp fogalmazni a pontozás kapcsán.
Pussz,
Tündér
Válasz erre: Tündér
Szia Maresz!
Én úgy gondolom, hogy azért, mert másképp értelmezed a cikket, vagy másként érted, mint ahogy Éva megírta, nem szép dolog lepontozni az írását. Kérdezzz rá bátran, hogy Éva mit és hogyan értett, bár a hsz-ekben elmagyarázta, de szerintem válaszolni fog a kérdéseidre.
Azért vagyunk itt, hogy véleményt cseréljünk, de ne menjen át a dolog másba.
Pussz,
Tündér
Ezért írrtam azt, hogy még átgondolom a lepontozást, még mindig gondolkodom, pontot eddig nem adtam, (ritkán szoktam) .
Ha neked is gondot okoz a pillanatnyi "nem egyetérzés szerinti pontozás, .... akkor nem is tudom van -e értelme ennek az egésznek??????
Maresz
Válasz erre: maresz058
Szia Éva!
Nagyon furcsán érintett ez az írásod, nemtudom mi vezetett arra a következtetésre, hogy a válás és az özvegység között szerinted nincs "sok" külömbség. sajn os a környezetemben, mindkét oldalról van "tapasztalat" Megpróbálom a tapasztalataim alapján elmodani amit látok.
Van olyan ismerősöm aki a legnagyobb boldogság anyagi biztonság alatt vesztette el örökre a szerettét, olyan is van aki maga döntötte el ezekkel a feltételekkel, hogy elég volt, van olyan is akinek jól jött, hogy elvesztette örökre, olyan is aki maga választotta, hogy inkább kevesebb, de az több lesz, de nagyon kevés az aki az örök elvesztésben az anyagi javakat helyezte előtérbe. Válásnál már inkább előfordúl, de ott is mindkét oldal, de tudod igaza van Yollának, aki maga választja mindegy milyen okból az egyedűllétet, azt nem lehet összehasonlítani, a végleges elmúlással, ez az amit SOHA nem tudsz visszacsinálni, a többi esetben, bármi lehetséges.
Anyígilag minden esetben érintettek a felek, így, vagy, úgy. Van akinek több lesz a hűtőjében, van akinek kevesebb, van akinek ugyanannyi marad, nem gondolnám, hogy ez az elsődleges szempont, pláne nem a végleges elmúlásnál, legalábbis az esetek normál százalékában biztos nem. Szeretném elnézésedet kérni, a hsz-ért megszegtem a saját fogadalmam, de ez valahogy nagyon fura érzést váltott ki belőlem, nekem ez olybá tünt, mintha mindenki arra hajtana, hogyan jár jobban, én még hiszem, ez nem igaz. Ezért ezt az írásodat nem tudom szó nélkűl hagyni, és erősen gondolkodom, hogy lepontozzam-e? (bár nem szokásom) még átgondolom.
Maresz
Én úgy gondolom, hogy azért, mert másképp értelmezed a cikket, vagy másként érted, mint ahogy Éva megírta, nem szép dolog lepontozni az írását. Kérdezzz rá bátran, hogy Éva mit és hogyan értett, bár a hsz-ekben elmagyarázta, de szerintem válaszolni fog a kérdéseidre.
Azért vagyunk itt, hogy véleményt cseréljünk, de ne menjen át a dolog másba.
Pussz,
Tündér
Nagyon furcsán érintett ez az írásod, nemtudom mi vezetett arra a következtetésre, hogy a válás és az özvegység között szerinted nincs "sok" külömbség. sajn os a környezetemben, mindkét oldalról van "tapasztalat" Megpróbálom a tapasztalataim alapján elmodani amit látok.
Van olyan ismerősöm aki a legnagyobb boldogság anyagi biztonság alatt vesztette el örökre a szerettét, olyan is van aki maga döntötte el ezekkel a feltételekkel, hogy elég volt, van olyan is akinek jól jött, hogy elvesztette örökre, olyan is aki maga választotta, hogy inkább kevesebb, de az több lesz, de nagyon kevés az aki az örök elvesztésben az anyagi javakat helyezte előtérbe. Válásnál már inkább előfordúl, de ott is mindkét oldal, de tudod igaza van Yollának, aki maga választja mindegy milyen okból az egyedűllétet, azt nem lehet összehasonlítani, a végleges elmúlással, ez az amit SOHA nem tudsz visszacsinálni, a többi esetben, bármi lehetséges.
Anyígilag minden esetben érintettek a felek, így, vagy, úgy. Van akinek több lesz a hűtőjében, van akinek kevesebb, van akinek ugyanannyi marad, nem gondolnám, hogy ez az elsődleges szempont, pláne nem a végleges elmúlásnál, legalábbis az esetek normál százalékában biztos nem. Szeretném elnézésedet kérni, a hsz-ért megszegtem a saját fogadalmam, de ez valahogy nagyon fura érzést váltott ki belőlem, nekem ez olybá tünt, mintha mindenki arra hajtana, hogyan jár jobban, én még hiszem, ez nem igaz. Ezért ezt az írásodat nem tudom szó nélkűl hagyni, és erősen gondolkodom, hogy lepontozzam-e? (bár nem szokásom) még átgondolom.
Maresz
Szia Maresz!
Nekem nem az okoz gondot, hogy hezitálsz a pontozáson, hanem, hogy úgy írod, lepontozás, ami adott esetben egyest is jelenthet. Ha nem értesz egyet a cikkel, vagy a véleménnyel, azt ki lehet fejteni, de ha maga az írás jó, nem lepontozni kell, hanem véleményt cserélni. Esetleg másképp fogalmazni a pontozás kapcsán.
Pussz,
Tündér
El kellene felejteni ezt a pontozásdit, egyrészt semmi jelentősége, másrészt csak sértődést okoz.
Hasonlóképpen, mint mondottam korábban is, a témaköröket is aktualizálni kellene, kevesebb, jobb lenne.
Persze, ez csak az én véleményem.
Miután ez NEM irodalmi lap, melyet többször kihangsúlyoztatok, mindig akad valaki okostojás, aki "neveli" a többieket a szerinte színtiszta irodalomra. Erre sincs semmi szükség.
Egyébként az meg kívánatos lenne, hogy bárki bármely témában, minden következmény és rápirítás nélkül elmondhassa a véleményét. Persze, ehhez vitakultúra is kellene, mely feltétele annak, amit írtál, az eszmecserének.
Puszi: Yolla