Pszichiátria
2014. augusztus 2. - Látogatók száma: 53
Válasz erre: D Klári
Kedves Éva!
Meg se forduljon a fejedbe, ennek a kipróbálása.!
A történet régi - kitűnik az írásból - és kissé összeszedetlen. Javíthattam volna rajta, de akkor már más lenne.
Régen az orvosok, első dolga a nyugtató felírása volt - ma feszültség oldó a sláger - és hidd el sokkal nagyobb baj csináltak, mint amilyen volt.
Egy "talpra állító kúra", kemény három hónap volt.
Bővíthetném az írást, de a betegek akkori állapotát pellengérre tenni, nemcsak ízléstelen, de "pofátlanság" is lenne. Én pedig nem vagyok ilyen.
Miért tettem fel ezt az írást? Te tudni fogod!
Köszönöm az olvasást.
Puszi: Klári
Válasz erre: zsoltne.eva
Kedves Klári!
Nem vágyom oda, de érdekes lenne kipróbálni egyszer. Csak úgy pihentetőleg. De hát az nem szanatórium, mondanák. Kevés információval szolgáltál, hogy kedvet kapjak hozzá, meg aztán ott - gondolom én - nem is olyan szívélyes a fogadtatás. Megfordult már az agyamban, hogy miért nincs egy hely, ahol az ember nyugodt szívvel eltölthetne egy-két, három napot, ha úgy rendesen összegyűlik benne a gond és a probléma? Ilyen nem létezik, vagy ha mégis, az is a kiváltságosoké. Mi halandók azt nem tudnánk megfizetni.
Ha mégis lenne egy ilyen, amit én most, amíg nem ismerem, egy álomutazásnak képzelném el, azt hiszem hamar kijózanodnék, mert nincs jobb annál, mint hogy a gondomat, problémámat a magam erejéből oldom meg. Azt hiszem én mégis csak kihagyom. Még képesek lennének beteggé tenni! :-)
Puszi,
Éva
Meg se forduljon a fejedbe, ennek a kipróbálása.!
A történet régi - kitűnik az írásból - és kissé összeszedetlen. Javíthattam volna rajta, de akkor már más lenne.
Régen az orvosok, első dolga a nyugtató felírása volt - ma feszültség oldó a sláger - és hidd el sokkal nagyobb baj csináltak, mint amilyen volt.
Egy "talpra állító kúra", kemény három hónap volt.
Bővíthetném az írást, de a betegek akkori állapotát pellengérre tenni, nemcsak ízléstelen, de "pofátlanság" is lenne. Én pedig nem vagyok ilyen.
Miért tettem fel ezt az írást? Te tudni fogod!
Köszönöm az olvasást.
Puszi: Klári
Nem vágyom oda, de érdekes lenne kipróbálni egyszer. Csak úgy pihentetőleg. De hát az nem szanatórium, mondanák. Kevés információval szolgáltál, hogy kedvet kapjak hozzá, meg aztán ott - gondolom én - nem is olyan szívélyes a fogadtatás. Megfordult már az agyamban, hogy miért nincs egy hely, ahol az ember nyugodt szívvel eltölthetne egy-két, három napot, ha úgy rendesen összegyűlik benne a gond és a probléma? Ilyen nem létezik, vagy ha mégis, az is a kiváltságosoké. Mi halandók azt nem tudnánk megfizetni.
Ha mégis lenne egy ilyen, amit én most, amíg nem ismerem, egy álomutazásnak képzelném el, azt hiszem hamar kijózanodnék, mert nincs jobb annál, mint hogy a gondomat, problémámat a magam erejéből oldom meg. Azt hiszem én mégis csak kihagyom. Még képesek lennének beteggé tenni! :-)
Puszi,
Éva
Na látod! Ezt a "talpra állító kúrát" tudnám értékelni, de nem ám három hónapig, legfeljebb három napig. Nem vagyok én ahhoz szokva, hogy kiszolgáljanak!? Talán bele is betegednék. :-)