Lélekbörtön!
2014. szeptember 16. - Látogatók száma: 51
Válasz erre: zsoltne.eva
Kedves Kathy!
Megpróbálok ugyanolyan kíméletlen lenni, mint maga a történeted..., a szereplő számomra ellenszenves, mégpedig a gyengesége miatt..., tönkre tesz embereket maga körül..., pusztán akaratgyengesége miatt..., nagyon őszinte írásod emlékeztet arra, amire nem jó visszaemlékezni..., amit még ma is elutasítok, mert mindennek oka volt és van, és lesz... Ez az, amit nem mindenki vállal fel, mert szégyenli! Másként is lehetett volna tenni, amikor még tehette!
Mint írás, ugyanakkor, nagyon felkavar és már nem is mindig a történetre, hanem a hogyan tálalásra próbálok odafigyelni. Elterelő hadmozdulat. Lehet, hogy rossz helyen teszem ezt meg, de még időben...
"Rita néha közbe szol"..., (Megér ez a történet egy újraolvasást... kijavítani a hibákat, amit elkövetünk az írás hevében... Csak ezt az egyet ragadtam ki. - Bocsi, még egy, kettőt... a többit nem írom le... "Kértem, hogy siessen, mert meg lepetésem van."..."vissza ránt"... Akkor a meghallgatsz szót miért írtad egybe, ha a többit meg külön... Hát ezért mondom...
Ne gondold, hogy nem éri meg újraolvasni az írásainkat még mielőtt feltesszük!
A véleményem az, hogy komoly bajaid vannak az összetett szavakkal...)
Tudod én hányszor kaptam a fejemhez, miután figyelmeztettek? Mert rátapintottak a gyenge pontomra... Beismerni a tévedésünket soha nem késő. A legrosszabb, ha abban találnak hibát, amiben leginkább hiszünk, hogy hibátlanok vagyunk... Nem vagyunk hibátlanok, de tökéletesek sem!
Csak azért mertem ezzel előhozakodni, mert magasra tetted a mércét. Amellett, hogy elismerem az őszinteséged mellet a jó adag belátást, és tehetség is szorult beléd, nem kevés, amiért kár lenne!
Fogadd el egy amatőr író véleményét, mert nem bántásnak szántam, hiszen a történetedtől összeszorul az ember szíve! Nem mindennapi!
Pussz,
Éva
Tökéletesen leírtad a gyengeségeimet! Örülök a pozitív kritikádnak!
Puszi Kati
Megpróbálok ugyanolyan kíméletlen lenni, mint maga a történeted..., a szereplő számomra ellenszenves, mégpedig a gyengesége miatt..., tönkre tesz embereket maga körül..., pusztán akaratgyengesége miatt..., nagyon őszinte írásod emlékeztet arra, amire nem jó visszaemlékezni..., amit még ma is elutasítok, mert mindennek oka volt és van, és lesz... Ez az, amit nem mindenki vállal fel, mert szégyenli! Másként is lehetett volna tenni, amikor még tehette!
Mint írás, ugyanakkor, nagyon felkavar és már nem is mindig a történetre, hanem a hogyan tálalásra próbálok odafigyelni. Elterelő hadmozdulat. Lehet, hogy rossz helyen teszem ezt meg, de még időben...
"Rita néha közbe szol"..., (Megér ez a történet egy újraolvasást... kijavítani a hibákat, amit elkövetünk az írás hevében... Csak ezt az egyet ragadtam ki. - Bocsi, még egy, kettőt... a többit nem írom le... "Kértem, hogy siessen, mert meg lepetésem van."..."vissza ránt"... Akkor a meghallgatsz szót miért írtad egybe, ha a többit meg külön... Hát ezért mondom...
Ne gondold, hogy nem éri meg újraolvasni az írásainkat még mielőtt feltesszük!
A véleményem az, hogy komoly bajaid vannak az összetett szavakkal...)
Tudod én hányszor kaptam a fejemhez, miután figyelmeztettek? Mert rátapintottak a gyenge pontomra... Beismerni a tévedésünket soha nem késő. A legrosszabb, ha abban találnak hibát, amiben leginkább hiszünk, hogy hibátlanok vagyunk... Nem vagyunk hibátlanok, de tökéletesek sem!
Csak azért mertem ezzel előhozakodni, mert magasra tetted a mércét. Amellett, hogy elismerem az őszinteséged mellet a jó adag belátást, és tehetség is szorult beléd, nem kevés, amiért kár lenne!
Fogadd el egy amatőr író véleményét, mert nem bántásnak szántam, hiszen a történetedtől összeszorul az ember szíve! Nem mindennapi!
Pussz,
Éva
Kedves Éva! Erre csak azt tudom mondani, köszönöm!
Tökéletesen leírtad a gyengeségeimet! Örülök a pozitív kritikádnak!
Puszi Kati