Felszín
2014. szeptember 21. - Látogatók száma: 44
Válasz erre: zsoltne.eva
Kedves Yolla!
A múlt előbb vagy utóbb, de le fog ülni bennem. Ezt a folyamatot élem, ha a jelen kedvezne ehhez, de nem ezt teszi, hanem rárak még egy pár lapáttal.
Ezt már kissé nehezen viselem el.
A jövő meg? Annyira távoli, hogy el sem érem még gondolatilag sem, mert bár a holnap is lehetne egy lépéssel felé, de nem sok jóval kecsegtet.
Hát akkor legalább nevezzük nevén, ami megkeseríti az örömteli perceket, órákat, napokat, hátha ez az, ami kimozdít a holtpontról.
Bízom benne, hogy az idő minderre megoldást fog hozni. Persze csak velem együtt.
Köszönöm, hogy véleményeddel is segítesz, hogy ez minél előbb bekövetkezhessen.
Puszi,
Éva
Az a folyamat amit Yolla rostálásnak nevez,a gyász ideje.Hiszen egy kapcsolat halála éppolyan fájdalmas,mint fizikálisan elveszíteni valakit.Most még a gyász időszakát éled.Ami nehéz.Az idő múlása tompítja majd a fájdalmat.Háttérbe kerülnek a rossz emlékek és a helyükre kerülnek új szép emlékek,ha hagyod.Nagyon jól írtad,hogy "velem együtt".Van egy kínai közmondás:"Nem tudod megakadályozni,hogy a szomorúság madarai el ne repüljenek a fejed felett,de azt megakadályozhatod,hogy fészket építsenek a hajadban."Megszívlelendő!
Puszi,Anyu
Válasz erre: Yolla
Kedves Éva!
Nagy indulatok feszülnek benned, ha a múlt történéseire gondolsz. Mindannyiunknak vannak jó és kevésbé jó emlékei, de az emberi tudat nagyon intelligens, idővel kirostálja a rosszat és csak a kellemes élményekre emlékezünk.
Hagyd, kérlek, hogy a rostálási folyamat benned is végbe menjen, inkább a jövőre gondolj, amely még tartogathat számodra számos örömteli percet, órát, napot, éveket.
Puszi: Yolla
A múlt előbb vagy utóbb, de le fog ülni bennem. Ezt a folyamatot élem, ha a jelen kedvezne ehhez, de nem ezt teszi, hanem rárak még egy pár lapáttal.
Ezt már kissé nehezen viselem el.
A jövő meg? Annyira távoli, hogy el sem érem még gondolatilag sem, mert bár a holnap is lehetne egy lépéssel felé, de nem sok jóval kecsegtet.
Hát akkor legalább nevezzük nevén, ami megkeseríti az örömteli perceket, órákat, napokat, hátha ez az, ami kimozdít a holtpontról.
Bízom benne, hogy az idő minderre megoldást fog hozni. Persze csak velem együtt.
Köszönöm, hogy véleményeddel is segítesz, hogy ez minél előbb bekövetkezhessen.
Puszi,
Éva
Nagy indulatok feszülnek benned, ha a múlt történéseire gondolsz. Mindannyiunknak vannak jó és kevésbé jó emlékei, de az emberi tudat nagyon intelligens, idővel kirostálja a rosszat és csak a kellemes élményekre emlékezünk.
Hagyd, kérlek, hogy a rostálási folyamat benned is végbe menjen, inkább a jövőre gondolj, amely még tartogathat számodra számos örömteli percet, órát, napot, éveket.
Puszi: Yolla
Kedves Éva!
Az a folyamat amit Yolla rostálásnak nevez,a gyász ideje.Hiszen egy kapcsolat halála éppolyan fájdalmas,mint fizikálisan elveszíteni valakit.Most még a gyász időszakát éled.Ami nehéz.Az idő múlása tompítja majd a fájdalmat.Háttérbe kerülnek a rossz emlékek és a helyükre kerülnek új szép emlékek,ha hagyod.Nagyon jól írtad,hogy "velem együtt".Van egy kínai közmondás:"Nem tudod megakadályozni,hogy a szomorúság madarai el ne repüljenek a fejed felett,de azt megakadályozhatod,hogy fészket építsenek a hajadban."Megszívlelendő!
Puszi,Anyu
Puszi,
Éva