újabb események régebbi események további események
15:35
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Teli zsák

2014. szeptember 29. - Látogatók száma: 46

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Ailet!

Tetszik ez a szembeállítás. Mint "kívülálló" próbálnám szemlélni, nem tudnék pártatlan lenni, mert valamelyikhez tartozónak érezném magam, tehát nem tudnám egyiket sem a magaménak vallani teljesen. Mivel közel kerültem életem során, hogy pesszimistán szemléljek bizonyos dolgokat, vagyis adott szituációban nem találtam kiutat, a "terhet" mindaddig cipelnem kell, amíg magamtól úgy nem döntök, hogy letehetem,.. ha volt egy pici remény, hogy megszabadulhatok tőle. Ekkor már lehet optimistán nézni a jövőbe és visszatekinteni a múltra.
Szerintem kell lenni a kettő között egy útnak, egy arany középútnak, amikor a terhet, amit cipelek legalább annyira lecsökkentem, hogy elbírjam. De teljesen megszabadulni a tehertől, amit egy életen át cipeltem - szerintem - lehetetlen. Azt nem lehet csak úgy eldobni, még akkor sem, ha fáj és sok szenny és mocsok került bele abba a zsákba.

Puszi,
Éva

Kedves Éva!
Éppen azért született a cikk, hogy amikor éppen a teli zsák alatt sorvadozunk, esetleg, eszünkbe jusson, hogy dönthetünk úgy is, hogy lerakjuk. Ha már tudatosságban eljutunk odáig, hogy dönthetünk, akkor az már nem lehetetlen. A múlt meg sajnos nem segít abban, hogy megéljük a mát. Ebben többnyire csak akadályoz, de!!!! minden pillanatban benne van a múlt és a jövő, ha lerakjuk a zsákot, ha nem.
Pusz
A
Kedves Ailet!

Tetszik ez a szembeállítás. Mint "kívülálló" próbálnám szemlélni, nem tudnék pártatlan lenni, mert valamelyikhez tartozónak érezném magam, tehát nem tudnám egyiket sem a magaménak vallani teljesen. Mivel közel kerültem életem során, hogy pesszimistán szemléljek bizonyos dolgokat, vagyis adott szituációban nem találtam kiutat, a "terhet" mindaddig cipelnem kell, amíg magamtól úgy nem döntök, hogy letehetem,.. ha volt egy pici remény, hogy megszabadulhatok tőle. Ekkor már lehet optimistán nézni a jövőbe és visszatekinteni a múltra.
Szerintem kell lenni a kettő között egy útnak, egy arany középútnak, amikor a terhet, amit cipelek legalább annyira lecsökkentem, hogy elbírjam. De teljesen megszabadulni a tehertől, amit egy életen át cipeltem - szerintem - lehetetlen. Azt nem lehet csak úgy eldobni, még akkor sem, ha fáj és sok szenny és mocsok került bele abba a zsákba.

Puszi,
Éva
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: