Írás (3 rész)
2014. szeptember 30. - Látogatók száma: 54
Válasz erre: zsoltne.eva
Akkor én befejezem a bevezető mondatodat, mert én ilyen típusú vagyok. "Aki menni akar, menjen.".. Nem számolva a következményekkel, hogy másnap már másként gondolnám, de hasonlón mentem keresztül, mint te. Igaz csak egy gyerekkel maradtam magamra..
Ahogy olvasom neked ekkor már unokáid is voltak. Mikor történt ez veled? Hány év házasság után?..
Igen, nem az első arculcsapás az élettől.
Felállni, újra kezdeni, mintha mi sem történt volna.
Ahogy olvasom neked ekkor már unokáid is voltak. Mikor történt ez veled? Hány év házasság után?..
Igazad van. Én is engedtem, hagy menjen. Gyötrelmes hónapok voltak. A bűvös 7 év, amiről addig azt hittem nem létezik.
Igen, nem az első arculcsapás az élettől.
Felállni, újra kezdeni, mintha mi sem történt volna.
A legbizzarabb,leghihetetlenebb történeteket az élet írja.Sokszor elhinni sem akarjuk ami történt,mert "velünk ez nem történhet meg" és mégis.
Jó hogy kiírod magadból a fájdalmat!Régebben én is írtam naplót.Vannak időszakok,amikor kell.De aztán továbblépünk és utólag visszatekintve már nem kellenek.Puszi,Anyu