Ilyen fiatalon nem láttunk a szerelemtől, hogy megismertük volna az igazi természetét a párunknak, el kellett telnie nem kis időnek... Hát ez az. Mire kinyitottuk a szemünket, ahhoz késő volt, hogy egyedül változtatni tudjunk a dolgokon. Mindenhez két ember kell... A keserű tapasztalat még arra sem volt elegendő, hogy megmutassa mit kellett volna másként tennem adott életszakaszban abban a szituációban...
Még jó, hogy nagyszerű dolognak éled meg, hogy egy fiút köszönhetsz neki... :-)
Puszi
Évtizedek teltek el úgy, hogy nem tudtunk békésen beszélni egymással. Én úgy mondanám, hogy az első öt perc és már csattantunk is. Visszagondolva azokra az időkre, rémes volt, amikor a gyerekekhez mentünk ebédre, ő szombatra volt meghíva én vasárnapra. Én berzenkedtem, hogy másnapos kaját kapok ... :) Nevetséges, valami sugallat volt, hogy változtatni kellene.
Ilyen fiatalon nem láttunk a szerelemtől, hogy megismertük volna az igazi természetét a párunknak, el kellett telnie nem kis időnek... Hát ez az. Mire kinyitottuk a szemünket, ahhoz késő volt, hogy egyedül változtatni tudjunk a dolgokon. Mindenhez két ember kell... A keserű tapasztalat még arra sem volt elegendő, hogy megmutassa mit kellett volna másként tennem adott életszakaszban abban a szituációban...
Még jó, hogy nagyszerű dolognak éled meg, hogy egy fiút köszönhetsz neki... :-)
Válasz erre: zsoltne.eva
Ilyen fiatalon nem láttunk a szerelemtől, hogy megismertük volna az igazi természetét a párunknak, el kellett telnie nem kis időnek... Hát ez az. Mire kinyitottuk a szemünket, ahhoz késő volt, hogy egyedül változtatni tudjunk a dolgokon. Mindenhez két ember kell... A keserű tapasztalat még arra sem volt elegendő, hogy megmutassa mit kellett volna másként tennem adott életszakaszban abban a szituációban...
Még jó, hogy nagyszerű dolognak éled meg, hogy egy fiút köszönhetsz neki... :-)
Puszi
puszi