Emberi lelkek...

Köszi Klári!...

Engem akkor a tisztelet megilletne, mert kivétel vagyok, aki minden fontos vagy kevésbé fontos iratot, leletet megőriztem és szép csokorba kötve az időpontban megjelentem, csakhogy egyedül... hiába volt olyan vélemény, hogy nem is kell neki megjelenni, hiszen minden igazolja a távolmaradása okát... én tudtam, hogy nem így van ez, most dolgom végezetlen megy az egész még ki tudja meddig..., egy új időpont..., a körz.orvostól, akinek viszont ezt nem kellett volna a szájába rágni, mi a dolga, egy új beutaló, kiegészítve azzal, hogy "az iratok alapján történjen meg az elbírálás"... nem tette, hát majd ma - remélhetőleg - megteszi... Bírom én!

Azt mondta a szaki asszisztens, ne rájuk haragudjak, ő megérti és ismeri is a lányomat személyesen, hiszen annakidején ő volt vele, aki az elsőnél is asszisztált... a bürokrácia az oka mindennek...

Puszi

Minden egyes mondatodat tökéletesen értem ... :(
Anya gondja, bánata.

Sokan küzdenek ezzel a gyerünk a bizottság elé, keressük a papírokat több évtizedre visszamenőleg. Lehetetlen állapot.


puszi