Háborgó lelkek…
2016. május 22. - Látogatók száma: 53
Válasz erre: zsoltne.eva
Pontosan így van ez, Ilikém! Tudtam, hogy te megértesz. Köszönöm a hozzászólást...
Puszi
Ha nem jön álom a szemedre,gondolj rám is,lehet én is az éjszaka árnyaitól űzetve virrasztok!Megértem a te másképp háborgó lelked is.A háborgóval együtt a te lelked is háborog a helyzet ellen.
Puszi
Válasz erre: Ilona
Igen, Éva, azt hiszem, az éjszakák a legnehezebbek...A nappalokon a mindennapi munka elnyomja a félelmeket, gyötrelmeket, a magányt, de éjjel nem hogy előjönnek, hanem felnagyítódnak, kísértenek, mint a lidércek. A következmény: álmatlanság, forgolódás, lámpakapcsolás, a virradat lesése.Nagyon megértelek. Mégis: ha fárasztó is, van valaki melletted, tudnod kell, hogy nem vagy egyedül.Hidd el, maga ez a tény is tartalmat ad az életnek. Van kiéért tenni, ki miatt mérgelődni, olykor ki miatt örülni.El kell fogadni...ez adatott...
Puszim és szebb éjszakákat!
Puszi
Puszim és szebb éjszakákat!
Válasz erre: Anyu
Éva!
Ha nem jön álom a szemedre,gondolj rám is,lehet én is az éjszaka árnyaitól űzetve virrasztok!Megértem a te másképp háborgó lelked is.A háborgóval együtt a te lelked is háborog a helyzet ellen.
Puszi
Gondolok rád, hogyne tenném, hiszen nem könnyű a helyzete egy anyának! Egyikünké sem. Akkor és ott virrasztunk, ahol magunk lehetünk, ha az az éjszaka, akkor...
Puszi