Tövises az út a csillagokig
2016. június 24. - Látogatók száma: 53
El sem tudnám képzelni a napot kenyér nélkül! Az egyetlen élelmiszer, amiből, ha már csak egy szelet van, ha az se lenne, hiányozna...
Hogyan is felejthetném el a róla szóló történeteket, amikor még mesének is szépek? Hát ha még élményekhez is kötött. Talán az egyetlen a kenyér, amit minden nap megünneplünk, azzal, hogy elfogyasztjuk, hogy nem mondunk le róla, mint annyi mindenről, könnyedén.
Csak azt nem értem miért a szegénységgel hozzák összefüggésben még ma is. Lehet, hogy így volt ez régen, és nem volt mese,... ha enni akart. Meg kellett dolgozni érte!
A kenyérnek mindig is becsülete volt, van és lesz! Nem ünnepelni, hanem enni szeretjük... :-)
Tetszett a történet, örömmel olvastalak!
Pussz
Válasz erre: zsoltne.eva
Kedves Olga!
El sem tudnám képzelni a napot kenyér nélkül! Az egyetlen élelmiszer, amiből, ha már csak egy szelet van, ha az se lenne, hiányozna...
Hogyan is felejthetném el a róla szóló történeteket, amikor még mesének is szépek? Hát ha még élményekhez is kötött. Talán az egyetlen a kenyér, amit minden nap megünneplünk, azzal, hogy elfogyasztjuk, hogy nem mondunk le róla, mint annyi mindenről, könnyedén.
Csak azt nem értem miért a szegénységgel hozzák összefüggésben még ma is. Lehet, hogy így volt ez régen, és nem volt mese,... ha enni akart. Meg kellett dolgozni érte!
A kenyérnek mindig is becsülete volt, van és lesz! Nem ünnepelni, hanem enni szeretjük... :-)
Tetszett a történet, örömmel olvastalak!
Pussz
Ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, a földesurak, a tizedek, a királyi- és egyházi adók kénye-kedvének, s ha nem volt jó termés, akkor is megfizettettek velük mindent.
Így aztán sokszor előfordult, hogy a saját munkájuk gyümölcséből nekik egyetlen falat sem jutott.