Öreg néne bőrzekéje
2016. október 21. - Látogatók száma: 34
Válasz erre: Ilona
Érdekes, pedig elmondhattam volna: jól megy a sorotok...
Az, hogy kinek hogy megy a sora, - azt hagyjuk!
Én nem szoktam panaszkodni, - pedig lenne mire!
A problémámat nem tárom a nyilvánosság elé, mert
nem akarom sajnáltatni magam, és különben sem
tartozik senkire! A szűk baráti köröm úgy is tudja
hogy mi újság van velem! Nem véletlenül írtam
amikor erre az oldalra jöttem, hogy addig vagyok
érdekes mindenki számára, amíg nem ismernek!
Arra meg különösen ügyelek, hogy ne is ismerjenek
meg, mert sokan visszaélnének vele! Ugyanis az emberek
zöme belerúg az elesettekbe! Na ezt nem tűröm, és nem
hagyom! Szóval, - jól megy a sorom.....
Válasz erre: emillio
Drága Ilona!
Mondd, az amikor felnevelsz egy aranyos nyuszikát,
akit dédelgetsz, szeretgeted,mert a gyerekeid kapták
húsvétra! Aztán egyszer csak kezd terhes lenni a tartása,
mászkál, és bogyózik a lakásban mindenhová! Elhatározod,
hogy lesz belőle nyúlpaprikás!
Nos, - én jártam így! Se én, se a feleségem nem volt hajlandó
levágni, ezért átvittem a szomszédba, hogy vágja le, szedje
szét alkatrészeire! Egy tálban hazavittem a darabjait, csináltam
belőle egy isteni nyúlpaprikást, kitettem az asztal közepére, és
- senki sem evett belőle, mert Ő a mi nyulunk volt!
Hát, csak ennyit a lelketlenségről!
Pussz: emillio
Válasz erre: Ilona
Sajnálom, hogy elolvastam! Megrázott és remélem, hogy mese, mert el nem tudom képzelni, hogy egy idős nő, aki dédelget, felnevel egy őzgidát, az örülni tudjon a húsának és bőrének. Ne legyünk már ennyire cinikusak!
Mondd, az amikor felnevelsz egy aranyos nyuszikát,
akit dédelgetsz, szeretgeted,mert a gyerekeid kapták
húsvétra! Aztán egyszer csak kezd terhes lenni a tartása,
mászkál, és bogyózik a lakásban mindenhová! Elhatározod,
hogy lesz belőle nyúlpaprikás!
Nos, - én jártam így! Se én, se a feleségem nem volt hajlandó
levágni, ezért átvittem a szomszédba, hogy vágja le, szedje
szét alkatrészeire! Egy tálban hazavittem a darabjait, csináltam
belőle egy isteni nyúlpaprikást, kitettem az asztal közepére, és
- senki sem evett belőle, mert Ő a mi nyulunk volt!
Hát, csak ennyit a lelketlenségről!
Pussz: emillio
Kedves Ilona!
Az, hogy kinek hogy megy a sora, - azt hagyjuk!
Én nem szoktam panaszkodni, - pedig lenne mire!
A problémámat nem tárom a nyilvánosság elé, mert
nem akarom sajnáltatni magam, és különben sem
tartozik senkire! A szűk baráti köröm úgy is tudja
hogy mi újság van velem! Nem véletlenül írtam
amikor erre az oldalra jöttem, hogy addig vagyok
érdekes mindenki számára, amíg nem ismernek!
Arra meg különösen ügyelek, hogy ne is ismerjenek
meg, mert sokan visszaélnének vele! Ugyanis az emberek
zöme belerúg az elesettekbe! Na ezt nem tűröm, és nem
hagyom! Szóval, - jól megy a sorom.....
Te csak azt hiszed, hogy nem ismernek. Lehet, hogy így van, én mégis bátorkodom azt írni, hogy ismerlek. Mert ha az írások mögé lát az ember, akkor aki lát, az embert is meglátja. Ezt azért említem, mert hiába bosszankodsz, én örülök annak, hogy ismerlek, még ha nem is látunk mindent egyformán.Tudod, bizonyos dolgokat-magamból kiindulva-csak humorral tud az ember kezelni, ha nem akar sírni. Igy van ez. Bár rendszerint én magamat nevetem ki, az a legegyszerűbb. Maradj Te csak olyan, amilyen vagy, én így kedvellek, ha egyáltalán számít valamit...
A másik: mivel feltettél egy cikket, úgy gondolom, hozzá lehet szólni. Én soha nem kertelek, (sajnos), leírom, amit abban a pillanatban érzek, amikor elolvasok valamit. Más fájdalmát, szenvedését nagyon nehezen tudom elviselni, bárhogy is van tálalva. Mert az ember tehetetlen, a gonoszság telhetetlen..Ezért ne haragudj, hogy őszintén leírtam a véleményemet!
Pussz, Ilona